Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

742 Vétel. 1875: xxxvn. a nézetét is, hogy a felek között az égés előtt a szénára nézve létrejött tet szerződés a K. T. 336. §-a kívánalmainak megfelelő adásvételi szerződést képez; ellenben nem osztja az alsóbiróságoknak ama felfogását, hogy az elégett széna nem volt az alp. tulajdona. Mert alp.-nek azon kijelentésével, hogy a széna biztosítása az ő költségén történjék: megállapítottnak tekintendő a széna átvétele, miután az alp. költségén való biztosítás egyfelől csak a tulajdonost megillető rendelkezési jogra mutat, másfelől a biztosítást az alp., vagyis a tulajdonos érdekében állónak tünteti fel; mert továbbá, ha való alp.-nek azon állítása, hogy felp. a vétel tárgyát képezett szénáért, tűzkár esetére alp. irányában szavatosságot vállalt, ez szintén azt bizonyítja, hogy alp. a szénát tulajdonának tek.'ntet'.e, különben a szavatolásnak sem helye, sem jelentősége nem volt; mert a szénaátadás teljesítésére nézve felp. részéről a dolog természeténél fogva valamely cselekményre szükség nem volt s ilyennek kikötését alp. maga sem állítja s mert megállapittatván ekként, hogy a kérdéses széna az elégés idejében alp. tulajdonát képezte, ebből következik, hogy annak véletlen megsemmisüléséből származó károsodás a tulajdonos alp.-t a keresetbe vett vételármaradványban feltétlenül marasztalni kellene. (1888. nov. 15. 839/87. sz.) 1292. C: Miután a vétel tárgyát képezett 4000 drb juharfa a per adatai szerint tűzvész által megsemmisült és miután az áru megsemmdsüléneki már át volt adva, következőleg a vevő a megvett áru tulajdonosának sének következményeit a vevő csak abban az esetben viseli, ha az áru tekinthető: első sorban az a kérdés bírálandó el, vájjon a felp.-ek által alp.-nek eladott fa a tűzvész idejében már át volt-e adva? A Curia alp.nek a vétel ellen felhozott kifogása mellőzése tekintetében elfogadja a másodbiróság által a perbeli tényállásnak megfelelőleg kifejtett azt a nézetet, hogy W. K. mint alp. megbízottja és felp.-ek közt a kérdésben lévő 4000 drb fára nézve vételszerződés jött létre. Nem fogadhatja el azonban a Curia a másodbiróságnak azt a nézetét, hogy a kérdéses fáknak a helyszínén megszemlélése és alp. kezdőbetűivel megjelölése által a megvett árunak átadása, vagyis a vevő részéről átvétele jogilag megtörtént, mihez képest a veszély idejében az áru tulajdonosa a vevő volt. Nem oszthatja a O. ezen feltevést azért, mivel az árunak vételára a szerződés értelmében suly szerint mmázsája 5 frt 75 krral állapítván meg, az alp.-nek eladott 400 drb juharfa súlya azonban a megjelölés alkalmával megmázsálás által meg nem határoztatván, ennek hiányában a megvett fáknak az alp. nevének kezdőbetűivel megjelölése csupán a vétel tárgyának közelebbi meghatározására és az átvételnél az azonosság igazolására szolgálónak tekinthető. Egyébként annak a vevő részére tényleg történt átadását felp.-ek maguk sem állítván, nem szenved kétséget, hogy a tűzvész idejében az áru alp.-nek még átadva nem volt, következőleg az átadás előtti veszély következményeit felp.-ek kötelesek viselni. Ez alól fel nem menti felp.-eket, hogy alp. az eladott fának szalmával befedése vagy annak fedett színbe elhelyezése iránt felp.-eket felhívta, mert felp.-ek, mint