Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

732 Vétel. 1875: XXXVII. déscs dologra nézve adásvevési ügylet jött volna létre, de beismeri, hogy a dolgot tcz- bizományképpen birlalja, ezen beismerése daczára felp. tartozik bebizonyítani 336. §. azt, hogy alp. a dolgot tőle megvette. (620/1880.) Ellenben ha alp. a szállítási árt megfizette és a tárgyat átvette, már ő tartozik bizonyítani, hogy a szállítás megrendelés nélkül történt. (C. 1889. jun. 27. 848. sz.) 1261. C: Midőn felp. nem vette tagadásba, hogy alp. a bort nála: H. Fr. megrendelő levelének átadásával rendelte meg, s B. a. kimutatott 50 frtnyi a conto-fizetést is az ezen megrendelő levél alapján fennállott jogügyletre utalványozta, utóbb pedig ő maga a bort utánvétellel egyenesen H. Fr.-nak küldte el, s annak ára fejében ugyanazon uton 335 írt 99 krt szintén közvetlenül EL Fr.-tól vett fel, ama kereseti állitásnak bizonyitása, hogy mindezek daczára a bor vevőjének alp. volna tekintendő s ennélfogva a kereseti követelésre nézve mint vevőt alp.-t terhelné a fizetési kötelezettség, felp.nek áll kötelességében. (1890. jan. 9. 4233. sz.) = A vételt beismerő, de azt más személy nevében és részére kötöttnek állító alperest illeti e részben a bizonyítás terhe (C 910/1883.)- Hasonló döntés: C. 1890. máj. 1. 1474. sz. Bizonyítási teher kérdése, ha a vétel feltételtől függően jött létre. 1262. C: Felp. keresetét azon vételszerződésre alapítja, melyet testvére az ő megbízásából 1882. nov. 6-án Siófokon alperessel kötött. Alperes e/zen ügylet végleges megkötését azzal tagadván, hogy ő csak azon félté tel mellett nyilatkozott hajlandónak az ügymegkötésére, ha neki a kukoricza a legolcsóbb áron ajánltatik: felperes tartozott bebizonyítani azt, hogy a vételárra nézve is minden kétséget kizárólag határozottan végleges megállapodás jött létre. Felperes ezen bizonyítási kötelezettség terhe alól az által, hogy neki alperes részéről ez irányban a főeskü lett odakínálva, nem szabadult, minthogy az oly körülményre kinált főeskü, melyre nézve a bizonyítás nem alp.-t, hanem felp.-t terhelte, ez utóbbi javára alkalmazott bizonyítéknak nem tekinthető. Minthogy tehát felperes keresetének jogalapja kellően begyőzve nem lett, a másodbirósági ítéletet ennélfogva hh.-ni kellett. (1883. decz. 29. 775. sz.) = Hasonló határozatok: C. 24/1885., 575/1894., 1327/1896., 779/1897. Legújabban a K. és V. tsz. felebbezési tanácsa mondta ki, hogy alperes abbeli védekezésével szemben, hogy ő a kereseti árukat azzal a kikötéssel rendelte meg, hogy a szállítandó áruk közül a neki nem tetszőket 8 nap alatt felperesnek visszaküldheti, a felperest terheli annak a ténynek bizonyitása, hogy a kereseti vételügylet feltétlenül köttetett. (1901. szept. 11. E. 244. sz.) Meg nem rendelt áru elfogadása vagy felhasználása. 1263. Bpeisti T. Alp. az üzletében tényleg átvett és vagyonába beruházott kereseti áruk áráért felelős. Ezen áruk tekintetében ugyanis, bár a megrendelés érvénytelen volt is, a vételi ügylet létrejött az áruk elfogadása és megtartása által. Ugyanezért alperest az eílsőbirósági Ítélet megváltoztatásával, a mennyiségileg nem vitás kereseti összegnek megfizetésére feltétlenül kötelezni kellett C: Hh. (1894. febr. 16. 246. sz.)