Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

692 Az okirat bizonyító ereje. 1875:XXXVn. máznia, mint a mit tényleg tartalmaz. Ezt azonban nem bizonyította. 312Z'o (1896. decz. 23. 1323.) ' 8' - Ellenkező: K. és V. tsz. E. 141/1900. sz. Felolvasás és megmagyarázás szüksége. 1184. C: Ama körülmény, hogy valamely okmány annak aláírása alkalmával a kötelezett fél előtt felolvasva és megmagyarázva nem lett — a Kt. 313. §-ának alapjáról — nyomatékkal egyáltalán nem bír. (1098/1883.) Az okirat bizonyító ereje. 1185. C: Az A) alatti, 1888. febr. 2-án kelt, beismerten a közadós által sajátkezüleg aláirt kötelezvényen alapuló 4000 frtra nézve felp. keresetével azért utasíttatott el az alsóbiróságok által, mivel eme kötvény szövege a közadós által sajátkezüleg írottnak nem bizonyitta tott s az? a tanuk által sem lévén előttemezve, felp. a kölcsön le*számlálását tartozott volna bizonyítani, a mit nem tett. Ez a nézet azonban a jelen esetben, midőn egy kereskedőnek üzlete folytatásához tartozó ügyletre vonatkozólag kiállított okiratról van szó, téves; ugyanis a közadós az A) alatti kötelezvény kiállítása idejében kereskedő volt, ez a kötelezvény tehát, miután ennek ellenkezője magából az okiratból ki niem tűnik, a Kt. 261. §. 2. bekezdése szerint a közr adós kereskedelmi üzleti folytatásához tartozónak tekintendő, mint ilyennek érvényességéhez pedig az id. törv. 313. §-a értelmében a kötelezett félnek — jelen esetben a közadósnak — aláírása elegendő. A Kt., mint későbben hozott törvénynek eme rendelkezéséből nyilvánvaló, hogy az 1868: LIV- tcz.-nek az okiratok kellékeit általában meghatározó rendelkezései, az oly okiratok tekintetében, melyeket kereskedő az üzlete folytatásához tartozó ügyletről kiállít, a Kt. id. 313. §-a által módosíttattak, mert az utóbb id. törv.-tétel ama rendelkezésének, mely szerint az okirat érvényességéhez a kötelezett félnek aláírása elégségesnek jelentetik ki, helyesen más értelem nem adható, mint az, hogy ily okirat egész tartalmára nézve egyszersmind teljes bizonyító erővel bir. Ezek szerint a közadós által sajátkezüleg aláírtnak beismert A) alatti kötelezvény tartalmával szemben, melyben a kölcsön felvétele kifejezetten elismertetik, alp. csődtömeggondnoka, mint e tekintetben a Tcözadós jogutódjának állott kötelességében emez okirat tartalmának valótlanságát vagyis a követelés fenn nem állását bizonyítani; minthogy alp. e tekintetben csak azt hozta fel, hogy ezen tartozás a közadós kereskedelmi könyveiben elő nem fordul, ez a körülmény pedig egymagában a követelés fenn nem állását nem bizonyítja: felp.-nek az A) alattin alapuló követelését is valódinak kellett kimondani. (1891. nov. 26. 1350/1890.) 1186. Bpesti T.: A Kt. 313. §-ára csak a szerződés érvényessége, de nem az okirat tartalmának bizonyítása tekintetéből lehet hivatkozni. (A váltótanács 1889. jan. 21. megállapodása.)