Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

A kereskedelmi ügyletek általános határozatai. 683 folyólag felp. neki állítólag munkabérrel tartozik, és ő ezen követe- 1875:)^2XXVI1lése tekintetében a kérdésben forgó bőrökre megtartási jogot kiván 309_3ÍQ §§ gyakorolni. Ez a tényállás a S. E. T. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó. Tekintve, hogy a bőrök, a melyekre alp. megtartási jogot kiván gyakorolni, határozott rendelkezés mellett, t. i. azzal a rendelkezéssel kerültek alp. birtokába, hogy azokból munkabérért keztyüket készítsen, és a keztyüket felp.-nek szállítsa, az ily határozott rendelkezés mellett a hitelező birtokába került tárgyakra pedig a Kt. 309. §-a szerint a megtartási jog nem gyakorolható; a felebbezési bíróság nem sértett meg jogszabályt akkor, a mikor kimondotta, hogy alp. a B) alattiban felsorolt bőröket felp.-nek természetben kiadni, esetleg azoknak a meghallgatott szakértő által megállapított értékét megfizetni köteles; az e tekintetben emelt panasz tehát alaptalan. (1898. jan. 28. II. G. 118/1897.) Milyen követelés tekintetében gyakorolható a megtartási jog. 1161. Bpesti T.: A jbg. Ítélete megváltoztatik, a kereseti lemezmetsző ollót, a mennyiben megvan, csak azon esetben lesz köteles alp. felp -nek kiadni, ha felp. alp. részére a kérdéses olló javítási munkadija fejében 10 frtot lefizet. Az esetre, ha a kérdéses lemezmetszőolló alp. birtokában nincsen és természetben vissza nem adatnék, köteles leend alp. felp. részére 100 forintot, ül. a 10 frt munkadíj beszámításával 90 frt tőkét megfizetni. (1885. szept. 17. 1775. sz.) C: HL Indokok: 1. A Kt. 309. §-a első bekezdése szerint minden kereskedelmi ügyletbői eredő és lejárt követelések tekintetében van megtartási joga a hitelezőnek, következőleg felebbező felp. ama érvelését, mintha a megtartási jog csakis feltétlen keresk. ügyletekből eredő követelések tekintetében volna gyakorolható, mint törvényen nem alapulót, figyelembe venni nem lehetett, és pedig annyival kevésbé, mert a Cst. 57. §. 2-ik tétele szerint is a művészek, gyárosok, iparosok és munkások dijaik és kiadásaik tekintetében az általuk készített, vagy kijavított és birtokukban lévő dolgokra ugyanama jogokkal birnak, mint az ingó zálog által biztosított hitelezők, és mert különben is ama általános elvből folyólag, hogy a fennforgó esetben a szolgáltatás mindkét szerződő fél részéről egyidejűleg teljesítendő, önként következik, hogy alp. a gép visszaadását munkadijának kifizetése előtt jogosan tagadhatta meg. 2. A •/. alatti levél tartalmából éppen nem tűnik ki az, hogy alp.-nek kötelességében állott volna a gépet felp. lakására szállítani, egyébként pedig felp. alp.-nek a jelen perben előadott védelméből értesült, hogy a gép átadását munkadijának megfizetésétől tette függővé, az alp. által felhívott tanuk kihallgatása tehát helyesen mellőztetett, megjegyeztetvén e helyütt, hogy alp. a 27. alatti levélben is felhivta felp.-t arra, hogy számláját a gép átvétele alkalmával egyenlítse ki. 3. A perköltségben felp.-t mint ügy-