Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

A kereskedelmi ügyletek általános határozatát. 681 a felp. részéről ajánlott tanubizonyitás is a kérdőpontok tartalmát l875:xxxvn. tekintve, nem alkalmas. A felp. részéről támasztott viszonkövetelési 309—310. §§, igény pedig azért nem foghat helyt, mert a felp. maga sem állította, hogy a per tárgyát képező 120.000 köbláb gömbölyű fát (megvette volna, de ama körülmény folytán, hogy a régi fa feldolgozás alá vétetett és jelentékeny mennyiségben eladatott, helyébe pedig más fa szállíttatott s a kereset tárgyát képező fának az A) és B) a. említetett fával való azonossága többé meg nem állapitható. C.: Hh. (99. febr. 22. 5.) Mennyiben gyakorolható megtartási jog pénzen. 1155. C: A hitelező nem gyakorolhat megtartási jogot oly pénzösszegre, a melylyel ő maga az adósnak tartozik, mivel megtartási joga Kt. 309. §. értelmében csak az adós tulajdonát képező, egyedileg meghatározott és a hitelező birtokába vagy rendelkezése alá került dolgokra gyakorolható, már pedig az az összeg, melylyel a hitelező az adósnak tartozik, nem képez ily dolgot és az arra gyakorolni kívánt megtartás lényegileg nem egyéb, mint beszámítás. (1899. febr. 23. 1168/98.) 1156. C: Helytelen ugyan a felebbezési biróság ítéletének indokaiban a Kt. 309. §-ára történt hivatkozás, mert az a 200 frt, melyet az elsőrendű alp. bank részére beküldött, kétségtelenül fennálló tartozásainak törlesztésére volt szánva és küldve, ez összegnek ilykép határozott czélja lévén, megtartási jog gyakorlásának esete fenn nem forgott. A felülvizsgálati kérelmet azonban mégis el kellett utasítani, mert a fizetést az adós teljesítette, a hitelező azt a 364 frtnyi adósság törlesztésére fordította, s a fizető adós ebben a NB) alatti lerél tanúságaként, belenyugodott. Panaszolja ugyan a második rendű alp., hogy ezt a levelet helytelenül magyarázta a felebbezési biróság; de e panasza alaptalan, mert kitűnik abból a levélből, hogy az adós a 707 frtnyi kereseti követelést még teljesen fennállónak tekintette a 200 írt fizetése daczára, miből következik, hogy az utóbbi összeg ismert hovaforditásába belenyugodott; a hitelező és a fizető adós között történt e megállapodásba pedig a készfizető kezesnek sem lehet beleszólása. (1896. ima. 26. L G» 116. sz.) Határozott rendelkezés. 1157. C: Mindkét alsóbirósági ítéletnek megváltoztatása mellett felp. keresetével elutasittatik. Indokok: A peres feleknek e részben egyező előadása szerint a 248 frt 80 kr. alp.-i követelés, mely miatt a keresetileg1 visszakövetelt 1000 frtos biztosítási kötvény felp. által alp.-nek zálogba adatott, kifizettetett, ez által tehát a kötvény iránti felp.-i rendelkezés me#szfin-