Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)
A kereskedelmi ügyletek általános határozatai. 669 személyes felvétel jogát fenn nem tartotta, a betétösszeg felvételéhez 1875 :Xxxvnfeltétlen jogot nyert, alp.-nek ezt az állítását figyelmen kivül hagyni 99g_Joo §§ s a betéti összeg kifizetésére való kötelezettségét megállapítani kel-" lett. Hogy a betétösszeghez való jogot rendszerint a betéti könyv birtoka állapítja meg, kitűnik az 1881. évi LX. tcz. 80. §-ának rendelkezéséből is,, mely szerint a takarék-betétekre csak az esetben lehet végrehajtási zálogjogot szerezni, ha a betéti könyv a foglaláskor megtaláltatott a arra a végrehajtás rávezettetett. Végre alp. azért kéri felp.-t keresetével elutasítani, mert azt állítja, hogy a betevő ellen fennálló lejárt váltóbeli követelése erejéig a Vt. 108. §-a értelmében a megtartási jogot gyakorolni jogosított, s hogy ezen jogánál fogva a betéti összeg kifizetésére nem kötelezhető; minthogy azonban a Vt. 108. §-a a megtartási jog gyakorlását csakis a váltóadós pénzére és csak az esetben engedi meg, ha az minden meghatározott rendelkezés nélkül jutott a váltóhitelező birtokába, a kereset tárgyát képező betéti összeg pedig a betéti könyv birtokosának, tehát nem a betevő B. és társa czégnek, hanem felp.-nek követelését képezi; minthogy továbbá a takarékbetét nem rendelkezés nélkül, hanem azon rendelkezés mellett jutott alp. birtokába, hogy azt a betéti könyv előmutatójának fizesse ki, s igy a megtartási jog gyakorlásához szükséges feltételek fenn nem forognak: ennélfogva alp.-t a megtartási jog érvényesítéséhez jogosultnak tekinteni nem lehetett, s őt, miután a betéti összeg menynyisége ellen kifogást nem emelt, a takarékpénztári betét, s annak kamatai kifizetésére •— a betéti könyv visszaadásának feltétele mellett — kötelezni kellett. B p e s t i T.: Hh. indokai alapján és még azért, mert az 1876. XXIII. tcz. 108. §-a értelmében a váltóbirtokos nem gyakorolhat megtartási jogot olyan összegre, a melylyel adósának ő maga tartozik; minthogy ez az összeg az ő birtokában nincs, és az igy gyakorolni kivánt megtartás sajátképen beszámítás volna, alp.-n&k a beszámítási jogra fektetett kifogása pedig figyelembe vehető már csak azért sem volt, mert ezt csakis az ellenvégiratban hozta fel, s igy ezzel nyilván elkésett. C: Hh. Indokok: A felp. által A. alatt eredetiben csatolt, minminden fentartás nélkül kiáiLtott takarékpénztári beLéti könyvre vezetett határozmányok 5. pontja értelmében alp. részvénytársaság a kereset tárgyát képező betétösszeget a betéti könyv előmutatójának köteles kifizetni. Alp.-nek csak a betéti könyv bemutatásától függő — egyébként azonban feltétlen — ezen fizetési kötelezettségével valamint azzal szemben, hogy alp. mi bizonyítékot sem hozott fel arra nézve, hogy felp.-nek, a betéti könyv előmutatójának arra vonatkozó birtoklása nem jogszerű, alp.-nek nem felp., hanem harmadik személyek irányában fenforgő viszonyából merített kifogásai még abban az esetben sem volnának figyelembe vehetők, ha azok alaposak lennének. (1892. jun. '10. 853.)
