Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

662 A bemutatóra szóld papírok fog&lma­1875: XXXVII.szóló, vagy hátirat utján átruházható értékpapíroknak avagy könyv­299-300 §§ kivonati követeléseknek nem tekinthetők; de nem tekinthetők az ál­' talános magánjog értelmében véve a követelésről kiállított oly adós­sági okiratoknak sem, a melyeknek puszta átadásával maga a kö­vetelés elzálogosítottnak volna tekinthető; mert ezek az okiratok egyszerű nyugták arról, hogy bizonyos értékek és pénzek az elismervé­nyeket kiállító pénztáraknál mint biztosítékok W. J. javára kezeltet­nek és a mely letétek egyedül a letevő sajátkezű nyugtájára és egye­dül ez által követelhetők vissza. A kézi zálognak lényeges előfelté­tele az, hogy a zálogbirtokosnak vagy maga a zálogtárgy adassék át, vagy a mennyiben követelés zálogosittatik el, a követelés elzálo­gosítása akképen történjék, hogy a zálogbirtokos az elzálogasitott kö­veteléssel rendelkezhessék; amiből világos, hogy a letétjegyek és a hivatalos nyugta átadása által érvényes zálogszerződés nem létesült, mert ezek a letett pénzeket és értékpapírokat nem helyettesitik, és mert ezek alapján felp. a kézi zálogul lekötni szándékolt pénzekre és értékpapírokra rendelkezési jogot semmi irányban nem szerzett és nem is szerezhetett. Ezenfelül az 1000 és 600 frtos váltókövetelése erejéig felp. zálogjogot nem is érvényesíthet, mert ezek a csődbe bejelentve nem lettek és ennek folytán elévültek, a váltókövetelés elévülése pedig a zálogjognak mint járulékos jognak elenyészését is maga után vonja. Végül az E) a. letétjegyben kitüntetett 1000 frt névértékű földtehermentes kötvényre nézve alp. ellenében a zálogjog érvénye­sithetése azért is ki van zárva, mert alp.-nek arra az állítására, hogy a kötvény K. J. részére, a kinek az megítéltetett, már kiadatott, felp. a tárgyaláskor észrevételt nem tett, alp. ellenében tehát oly tárgyra, mely felett alp. már nem rendelkezik, felp. többé a vitatott zálog­jogból származtatott igényét nem érvényesítheti. Ezért és az ezzel nem ellenkező egyéb indoka alapján az első­Bíróság ítélete helybenhagyandó volt. (1901. ápr. 23. 734. sz.) C: A kir. itélő tábla ítélete helybenhagyatik. Indokok: Az A—G. a. csatolt letéti jegyek és nyugta csupán annak elismerését tartalmazzák, hogy azokban nyugtatványozott kész­pénzt és értékpapírokat az emiitett okiratok kiállítói a közadóstól biz­tosítékul átvették, illetve a neki járó munkabérösszegből egyelőre visz­szatartották. Ennélfogva, a mint azt a kir. C. a peres felek közt ilyi jogviszony alapjár folytatott másik perben 1738/94. V. sz. a. hozott ítéletében már kimondotta, az emiitett okiratok mint forgalom tárgyát nem képező egyszerű elismervények az azokban nyugtatványozott ér­tékek nem helyettesitik és a közadósnak az emiitett okiratok kiállítói ellen fennállott követelései nem is ezeken az okiratokon, hanem a közte és az okiratok kiállítói kost létrejött munkabérszerződésen ala­pultak, az emiitett elismervények kézizálogul átadásának puszta ténye teháx a felp.-nek az elismervényekben nyugtatványozott értékekre és a közadósnak az elismervények kiállítói ellen fennállott követelésre

Next

/
Oldalképek
Tartalom