Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)
662 A bemutatóra szóld papírok fog&lma1875: XXXVII.szóló, vagy hátirat utján átruházható értékpapíroknak avagy könyv299-300 §§ kivonati követeléseknek nem tekinthetők; de nem tekinthetők az ál' talános magánjog értelmében véve a követelésről kiállított oly adóssági okiratoknak sem, a melyeknek puszta átadásával maga a követelés elzálogosítottnak volna tekinthető; mert ezek az okiratok egyszerű nyugták arról, hogy bizonyos értékek és pénzek az elismervényeket kiállító pénztáraknál mint biztosítékok W. J. javára kezeltetnek és a mely letétek egyedül a letevő sajátkezű nyugtájára és egyedül ez által követelhetők vissza. A kézi zálognak lényeges előfeltétele az, hogy a zálogbirtokosnak vagy maga a zálogtárgy adassék át, vagy a mennyiben követelés zálogosittatik el, a követelés elzálogosítása akképen történjék, hogy a zálogbirtokos az elzálogasitott követeléssel rendelkezhessék; amiből világos, hogy a letétjegyek és a hivatalos nyugta átadása által érvényes zálogszerződés nem létesült, mert ezek a letett pénzeket és értékpapírokat nem helyettesitik, és mert ezek alapján felp. a kézi zálogul lekötni szándékolt pénzekre és értékpapírokra rendelkezési jogot semmi irányban nem szerzett és nem is szerezhetett. Ezenfelül az 1000 és 600 frtos váltókövetelése erejéig felp. zálogjogot nem is érvényesíthet, mert ezek a csődbe bejelentve nem lettek és ennek folytán elévültek, a váltókövetelés elévülése pedig a zálogjognak mint járulékos jognak elenyészését is maga után vonja. Végül az E) a. letétjegyben kitüntetett 1000 frt névértékű földtehermentes kötvényre nézve alp. ellenében a zálogjog érvényesithetése azért is ki van zárva, mert alp.-nek arra az állítására, hogy a kötvény K. J. részére, a kinek az megítéltetett, már kiadatott, felp. a tárgyaláskor észrevételt nem tett, alp. ellenében tehát oly tárgyra, mely felett alp. már nem rendelkezik, felp. többé a vitatott zálogjogból származtatott igényét nem érvényesítheti. Ezért és az ezzel nem ellenkező egyéb indoka alapján az elsőBíróság ítélete helybenhagyandó volt. (1901. ápr. 23. 734. sz.) C: A kir. itélő tábla ítélete helybenhagyatik. Indokok: Az A—G. a. csatolt letéti jegyek és nyugta csupán annak elismerését tartalmazzák, hogy azokban nyugtatványozott készpénzt és értékpapírokat az emiitett okiratok kiállítói a közadóstól biztosítékul átvették, illetve a neki járó munkabérösszegből egyelőre viszszatartották. Ennélfogva, a mint azt a kir. C. a peres felek közt ilyi jogviszony alapjár folytatott másik perben 1738/94. V. sz. a. hozott ítéletében már kimondotta, az emiitett okiratok mint forgalom tárgyát nem képező egyszerű elismervények az azokban nyugtatványozott értékek nem helyettesitik és a közadósnak az emiitett okiratok kiállítói ellen fennállott követelései nem is ezeken az okiratokon, hanem a közte és az okiratok kiállítói kost létrejött munkabérszerződésen alapultak, az emiitett elismervények kézizálogul átadásának puszta ténye teháx a felp.-nek az elismervényekben nyugtatványozott értékekre és a közadósnak az elismervények kiállítói ellen fennállott követelésre