Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

A kereskedelmi ügyletek általános határozatai. 657 kitöltéséből és felhasználásából származható veszély a bankról elhárít- 1875:XXXVII. tessék és hogy a szerződő felek az idézett pontokban foglalt kikötés- c91_?í4 sel azt czélozták, hogy a cheque-könyv, vagy egyes lapjainak elvesztése * ' éa az elvesztés be nem jelentése esetében felp., ki a cheque-könyv gondos megőrzésére köteles, viselje azt a veszélyt, a mely a könyvnek vagy egyes lapjainak elvesztéséből bármi módon származhatik. Az emiitett kikötés által tehát a felek attól az általános jogszabálytól, hogy a hamis aláírás nem hárit kötelezettséget arra a személyre, a kinek nevével visszaélnek, eltérő s-zerződési megállapodásra léptek, a mely megállapodás a fentebb kifejtettek szerint a szerződő felekre kötelező joghatályu. Nem bir nyomatékkal az, hogy a 27. alatti okirat 7. pontjában a kibocsátói aláírásra nézve is nem köttettett ki, hogy annak valódiságát a bank vizsgálni nem tartozik, mert ily kikötésre a 8. és 9. pontban foglalt külön rendelkezéseknél fogva szükség nem volt éa éppen azért, mert a szerződés 8. pontja szerint a számla-tulajdonos a cheque elveszéséből származó vagyoni hátrányt magára vállalta, nyilvánvalóan az ő (a számla-tulajdonos) érdekében és kétségtelenül azon czélból, hogy elháríthassa magáról azt a veszélyt, mely a 8. pont szerint az által következhetik be, hogy az elveszett űrlap a jogtalan eltulajdonító által hamis kibocsátói aláírással ellátva és kitöltve már mint cheque fizetés végett bemutattatik és kifizettetik: vétetett fel a 8. ponttal kapcsolatos 9. pontba az a rendelkezés, hogy a számlatulajdonos érdekeinek a bank által megóvhatása czéljából az utóbbit a cheque-könyvnek vagy egyes lapjainak elvesztéséről értesíteni tartozik. Ezekből önként következik az is, hogy a 2*/. a. okirat 3. pontjának, mely szerint «minden számla-tulajdonos tartozik saját aláírását valamint esetleges meghatalmazottainak aláírását is a bank számfejtőségi osztályánál deponálni s ugyanott minden esetleges változást haladéktalanul bejelenteni)), helyesen csak az az értelmezés adható, miszerint az aláírások deponálása azon czélra kívántatik meg, hogy alp. bank a deponált aláírásokat felp.-sel való egész üzleti összeköttetésében, ha annak szükségét fenforogni látja, tájékoztatóul felhasználhassa, de szemben a szerződés 8. és 9. pontjának rendelkezéseivel, ezen deponálás nem állapit meg alp. bankra nézve jogi kötelezettséget a tekintetben, hogy az által a felp. rendelkezésére bocsátott chequekönyvből kiszakított, tehát valódi űrlapon levő kibocsátói aláírás valódiságát vizsgálat tárgyává tenni tartozzék s a szerződés emiitett 3. pontjára vonatkozólag a felebbezési bíróság által elfoglalt álláspont annál kevésbé tjekinthető helyesnek, mivel azon esetre, ha a bank a kibocsátói aláírás valódiságát vizsgálat tárgyává tenni tartoznék, az ezen kötelességgel járó vagyoni felelősségnél fogva a banknak a cheque-ek kifizetése körül annyira nehézkesnek kellene lennie, hogy a cheque czéljának és rendeltetésének, mely abban áll, hogy (a cheque) prompt fizetési eszközül szolgáljon, meg nem felelne. Döntvénytár. "