Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

A kereskedelmi ügyletek általános határozafa;. 641 határidő eltelte után kifogást nem tehet, mert alp. csupán a végszámla I875:xxxvn. 49. tételét jelölte meg, mint olyant, melynél számmüveleti tévedés fo- 287% rog fenn, általánosságban felhozott az az állítása pedig, hogy felp. számlája hemzseg a hibáktól, a hiba tüzetes megjelölése nélkül nem vehető figyelembe. (1899. jan. 10. 1468. sz.) C: Hh., de a D) illetve 87. a. szerződés 16. p.-ját módosító arra a záradékra vonatkozólag, mely szerint abban tben, ha alp. a felp. által bemutatott végszámlát a bemutatástól számítandó 1 hónapon belül nem vizsgálja felül, alp. a számlát egész teljességében elfogadni és kifizetni köteles: azért, mert ennek a záradéknak a helyes értelme az, hogy az emiitett esetben a felp. számlája alp. részéről elismertnek tekintendő és mert bár a számla elismerése a Kt. 287. §-a értelmében a tévedés vagy csalás igazolhatását ki nem zárja, de alp. csupán a vég&záml?, 49-ik tételét jelölte meg, mint olyant, melynél számmüveleti tévedés forog fenn, a mi a másodbiróság által megfelelően figyelembe is vétetett, azonban a végszámlában előforduló egyéb téves adatot vagy számitást egyáltalán meg nem jelölt, az az állítása pedig, hogy felp. számlája hemzseg a hibáktól, az állítólagos hibák részletezése nélkül figyelembe nem vehető, és minthogy alp. még ellenvégiratában sem jelöl meg valamely más számítási hibából vagy tévedésből eredő számlatételt és ily tévedés fenforgása a szakértőknek az ellenvégirat mellett bemutatott véleményéből sem vehető ki, hiányzik a kellő alap arra nézve, hogy ez a kérdés a további bizonyítás tárgyává tétessék. (1899. máj. 23. 356. sz.) Megbízás és meghatalmazás. A megbízás alakja. 1092. Smsz.: A keresk. meghatalmazások írásba foglalása előírva288—280. §§. nem lévén: felp. azt, hogy a kereset alapjául fektetett levél aláírója alp. nevéber érvényes ügyleteket köthetett, tanukkal, de sőt egybefüggő körülmények által is bizonyíthatja. (7758/79.) A meghatalmazott hatáskörének értelmezése. 1093. B pesti T.: A felp. kereseti követelését illetőleg meg kellett az elsőbiróság ítéletét változtatni, mert jóllehet az elsőbiróság ítéletének vonatkozó helyes indokai szerint áll az is, hogy P. Simon alp'.-nek általánosságban keresk. meghatalmazottja nem volt, úgyde, minthogy alp. sem tagadta azt, sőt az általa 2. sz. a. becsatolt levéllel bizonyítva is van, hogy ő nevezett P. Simont meghatalmazta arra, hogy felp.-től részére 2 waggon árpát megvegyen, P. Simon ennélfogva a 2 waggon árpára vonatkozó vételi ügyletre nézve a Kt. 43. §. értelmében alp. keresk. meghatalmazottjának tekintendő, s mint ilyen felhatalmazottnak mindama jogcselekvényekre, melyek a kérdéses vételi ügylettel rendszeiint járnak és igy felhatalmazottnak volt tekintendő arra is, hogy az általa alp. részére megvett árpát átvehesse, stb. (1888. aug. 27. 7949. sz.) Döntvénytár. 41