Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

23 irtot tevő részének elengedésével, a mire Kohn Dávid különös meg­hatalmazás nélkül még akkor sem volí Jogosítva, ha valóban üzletvezetője volt felp.-nek, miből következik, hogy alp. azt is bizonyítani tartozott, hogy felp. ezen megállapodás létesítésével Kohn Dávidot meghatalmazta, ezt azonban alp. csupán Kohn Dávid tanúvallomásával kívánta bizonyí­tani, mely magában véve, a saját meghatalmazotti minőségének bizo­nyítására el nem fogadható. A másodbiróság ítélete tehát, az abban foglalt kiigazítással, az itt felhozott és az elsőbiróság Ítéletéből elfogadott indokoknál fogva hagyatott helyben. (1899. ápril 29. 280. sz.) Egész üzlet eladása. 157. (J.: Az üzletvezető jogköre nem terjed ki az egész üzlet eladhatá­sára. (1899. nov. 14. 781/899. sz.) 15S. B pesti T.: Felp. üzletvezetője, ki czégvezetési jogosultsággal nem bírt, elengedte ugyan alp.-nek a felp.-nek kereseti követelését rész­ben, minthogy azonban a kereskedelmi meghatalmazott jogköre, kit a főnök czégvezetési jogosultság nélkül az egész üzletre felhatalmaz, a Kt. 43. §-ában foglalt jogszabály szerint, csak azokra az ügyletekre terjed ki, melyek az üzlet folytatásával rendszerint járnak s csak azokra a cselekményekre, a melyeket az ilynemű ügyletek rendszerint szüksé­gessé tesznek, de nem terjed ki a jogköre arra, hogy a főnöke köve­telését részben vagy egészben elengedhesse; alp. által vitatott az a meg­állapodás tehát, a melyet K. S.-sel akként kötött meg, hogy ez a felp. követelésének a 2000 koronát meghaladó részét az alp.-eknek elengedte, mint nem a kereskedelmi üzlet folytatásához tartozó jogügylet, a felp.-t akkor sem kötelezné, ha az alp. azt is bebizonyította volna, hogy az alap­jogügyletet ugyanezzel a K. S.-sel kötötte meg; továbbá, mert maga az a körülmény, hogy a felp. a 2000 koronát a követelésének a rész­törlesztésére fordította, az egyezség utólagos elfogadásának azért nem tekinthető, mert a felp. ezt az összeget kifejezetten csak a követelés rátörlesztése gyanánt tartotta meg. C: Hh. (1903. okt. 27. 1316.) 159. C: A kereskedelmi meghatalmazott nem tekinthető jogilag meg­hatalmazottnak arra, hogy főnökének tényleges vagyoni igényéről min­den ellenérték nélkül lemondjon, mert ez a kereskedelmi ügyletek külön­legas természetével ellenkezik. (C. felülvizsgálati tanácsa. 1903. márcz. 17. G. 598/1902. sz.) Kötelezöjegyek kiállítása. 1.60. K. éá V. tsz.: Felp. keresetével elutasittatik. Indokok: Alp. czég a C. a. csatolt körlevél szerint ü. L.-t megbízta azzal, hogy alp. czég budapesti szállító üzletét mint álta­lános meghatalmazott vezesse. Alaptalan felp.-nek az az előadása, hogy ez a megbízás czég­vezetői meghatalmazással egyértelmű, mert a Kt. 37. §-a értelmében

Next

/
Oldalképek
Tartalom