Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

£4 Üzleti helyiség kibérlése üzletvezető által. 1ST5:XXXVII. Üzleti helyiség kibérlése. tea. 43. §. 152. B pesti T.: A felp. felülvizsgálati kérelmének a S. E. T. 185. §-ának a) pontjára hivatkozva, helyt kellett adni; mert a felebbezési bíróság téves jogi következtetést vont le a szabályszerűen megállapított tényállásból. A 197. §. szerint a felülvizsgálati eljárásban irányadó e tén57állás ugyanis a következő: A felp. a helyben Gyár-utcza 48. sz. a. levő bolthelyiség berendezését, melyre az A) alatti számla vonatkozik, elkészítette; jelesül a boltnak egyik sarkát szokásos módon irodának elkészítette, állványt állított fel, a kirakatot kijavította, kifestette, ott üveget alkalmazott, a légszeszvezetéket helyreállította, kiegészítette és világító testekkel ellátta. Mindezeket a munkálatokat és az elvégzésükhöz szükséges anyagokat az alp. czég nevében G. F. L. rendelte meg, a ki a kérdéses boltot is kibérelte és abban az alp. czég kályháit elhelyezte. Ezekről az árukról G. F. L. azért rendelkezett, mert az alp. bécsi czég Budapesten fióktelepet nyitott s abban a NB/4. alatti szerződések szerint G. F. L.-t alkalmazta. Az e szerződésekben meghatározott jogkörrel G. F. L. megbetegedésig működött és tényül meg van állapítva, hogy működésének ideje alatt bérelte ki a Gyár-utcza 45. számú üzlethelyiséget és rendelte meg a felp.-nél az árukat és munkálatokat, melyekről a per folyik. A NB/4;/. alatti okiratok szerint pedig az alp. czég budapesti fióktelepének vezetésével bizta meg G. F. L.-t és feljogosította őt, hogy eladásoknál, szállítási szerződés kötése és ajánlatok tétele alkalmával, valamint egyáltalán a fiókezég üzletéhez tartozó minden iraton az alp. czégét használja. A szerződések tartalmából tehát, de abból a tényből is, hogy az alp. egyéni czégnek tulajdonosa: P. K. Budapesten nem tartózkodott, és hogy a budapesti fióküzletben G. F. L.-on kivül más megbízott egyáltalán nem rendelkezett, de alkalmazva sem volt, okszerűen következik, hogy G. F. L. az alp. czég budapesti fiókjának üzletvezetője volt. Az üzletvezető jogköre pedig a Kt. 43. §-ának rendelkezéséhez képest az üzleti czikkek elhelyezésére és elárusitására szolgáló bolthelyiség kibérlésére és annak a szokásos módon való és az üzlet czéljainak megfelelő berendezése kétségtelenül kiterjed. Súlytalan az alp.-nek az az ellenvetése, hogy G. F. L. fix fizetést nem kapott, hanem jutalékban részesült; mert a díjazás módozatának a kereskedelmi meghatalmazott jogkörének meghatározása szempontjából jelentősége nincs. A Kt. 53. §-a továbbá nem zárja ki, hanem egyenesen megengedi és joghatályosnak elismeri az oly megállapodást, melynél fogva a kereskedelmi meghatalmazott képviseleti jogkörének érintése nélkül feljogosittatik, hogy főnöke üzletének vezetése mellett a maga nevében vagy mások részére is kereskedelmi ügyletek kötésével foglalkozzék. Ennélfogva közömbös az, hogy G. F. L. az F. czég kályháit is árusította. Végül az a körülmény, hogy G. F. L. elmebajba esett, figyelembe nem vehető; mert a felebbezési biróság tényül megállapította, hogy e kereset alapjául szolgáló megrendelés korábban történt, de az alp. sem hozott fel adatot arra, illetve nem kérte annak megállapítását, hogy G.