Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

74 Czégvezető perlési jogosultság i. 1875: XZXVii. Czégvezető perlési jogosultsága, tcx. 38i g 131. C: Azon körülmény, hogy felp. az alp. czéget megnevezett czégtulajdonosa személyében idézi perbe és a per során kiderül, hogy a megnevezett személy a czégnek nem tulajdonosa, hanem czégvezetője; nem szolgál okul a! kereset visszautasítására. Miután a czégvezető a Kt. 38. §-a értőimében jogosítva van a czéget biróság előtt képviselni, a kereset a fenti hibás megjelölés daczára törvényes joghatálylyal kézbesítettnek tekintendő és ha az ilykép megidézett alp. a per érdemére nézve védekezését előterjeszti, nincs akadály arra nézve, hogy a bíróság a per érdemében határozzon. (1893. aug. 29. 996. sz.) 132. B pesti T.: A Kt. 38. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy a czégvezetői minőség a czégvezetőt a kereskedelmi üzlet folytatásával járó, biróság előtti és bíróságon kívüli minden ügyletre és jogcselekményre íeljogositja, önként következik, Ingy a kereskedő, illetve kereskedelmi társaság kereskedelmi üzletének folytatásából kifolyó minden peres ügyben a bírósági idézésnek a czégvezető kezéhez történt kézbesítése épen oly joghatállyal bir, mintha az maga a kereskedő vagy a társaságnak a képviseletre jogosított valamelyik tagja kezéhez adatott volna. Ugyanis a törvényben használt «feljogositja» szónak csak az az értelem tulajdonitható, hogy a czégvezető, a ki főnökével teljesen hasonló jogkörrel bir, a főnököt mindazokban az ügyekben, melyek az üzlet folytatásával járnak, feltétlenül képviselheti, anélkül azonban, hogy a főnök hatalomkörét akár be-, akár kifelé korlátozhatná, de ebből meg az következik, /íogy a czégvezető jogkörével az érintett természetű ügyekben ugyanazok a kötelességek vannak egybekapcsolva, melyeket a törvény magára a főnökre ró, vagyis akkor, ha a főnök nem kívánja maga a képviseletet gyakorolni, a czégvezető teheti ezt ugyanazzal a jogkövetkezménynyel, a mivel maga a főnök tette, vagy tehette volna. Hogy a «feljogositja» szónak a fent kifejtett értelem tulajdonítandó, kitűnik a Kt. 93. §-ából is. Ez a törvényszakasz ugyanis nem azt rendeli, hogy a társaságot bíróságok előtt a képviseletre jogosított tagok mindegyike köteles képviselni, hanem azt ezeknek mindegyike képviselheti, tehát képviselheti oly személy is, a ki a főnökével hasonló jogkörrel bir. Minthogy pedig a kereset tárgyalására idéző végzés alp. czégnek czégvezetője kezéhez a törvény .által előirt módon kézbesittetett; minthogy az ily módon eszközölt kézbesítés a fent kifejtettek szerint épen oly hatállyal bir, mintha az maga a társaság képviseletére jogosított beltag közéhez történt volna; továbbá, minthogy az ilykép megidézett czégvezető a tárgyalásra megjelent és habár csak óvatosságból, de a védelmet alp. czég helyett mégis előterjesztette; minthogy a czégvezető által megidézett társaság helyett megjelent czégvezető tetszésétől nem tehető íiiggővé az a kérdés, hogy a társaság a czégvezető kezéhez adott idéző végzés által törvényszerűen megidéztetett-e s a társaságot akarja-e képviselni vagy nem? s minthogy a jelen perrel érvényesített követelés alp. társaság tagjai közt fennálló e igy nem személyes viszonyból ered, a dolog természete szerint tehát a per tárgyát képező követelés kéteég-