Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)
Kereskedelmi czégek. 19 használata a közönségnek a czégtulajdonos személyébeni megtévesz- 1876:™ tésére szolgálhatna alkalmul: a kért bejegyzés nem teljesíthető. 10> g# Folyamodó előterjesztésére és illetve felfolyamodása folytán a kereskedelmi és váltótörvényszék 8406/1882. szám alatt végzett: Tekintve, hogy a Kt. 11. §-ának azon rendelkezése, hogy kereskedő, ki üzletét egyedül folytatja, czégül saját polgári nevét köteles használni, nyilván kizárja azt, hogy hasonnemü üzletét két vagy esetleg több czég alatt is folytathasson; tekintve, hogy a Kt. hivatolt 12. §-a megengedi ugyan valamely más létező megszerzett kereskedelmi üzletnek a volt tulajdonos beleegyezésével az eddigi czég alatt folytatását, de a törv. eme kivételes intézkedése, tekintettel a czég valódiságának a Kt.-ben gyökerező elvére, szoros értelemben lévén magyarázandó, nyilván következik, hogy ezen §. csak be nem jegyzett egyén irányában nyerhet alkalmazást: az előterjesztésnek ezen és a folyó évi 30651. szám alatti végzésben felhozott okoknál fogva hely nem adatik, mint felfolyamodás azonban az iratokkal együtt a bpesti T.-hoz fel terjesztetik. Bpesti T.: Hh., mert az ipartörvény megengedi ugyan, hogy ugyanazon személy több üzletet is folytathasson, azonban ennek ellenkezője az elsőbirósági végzésben sincsen kimondva, s folyamodó nincs gátolva abban, hegy az ujabban megszerzett üzletet saját már bejegyzett czége alatt folytassa. Ennélfogva folyamodó azon panasza, mintha az elsőbirósági végzés által az ipartörvény által biztosított jogok volnának megsértve, annál is inkább mellőzendő volt, mert az ipartörvény az iránt, hogy a kereskedői üzletek minő czég alatt folytatandók, nem intézkedik, e részben tehát csak a Kt. szabályai szolgálhatnak zsinórmértékül; és mert a kért czégbejegyzés az 1882. évi július 7-én 30651. szám alatt és 1882. évi augusztus 4-én 34603. szám alatt hozott elsőbirósági végzésekben felhozott indokoknál fogva helyesen lett megtagadva. (4019/1882. sz.) = Lásd még a 13. §-nál. A czég használata. 31. K. és V. tsz. : L. J. kereskedő a budapesti kereskedelmi és iparkamara átirata szerint czégét nyomtatványán nem a czégjegyzékbe bejegyzett alakban (L. J.), hanem «Első magyar tükör, aranylécz, képkeret és bútorgyáros* jelzővel használja. Minthogy pedig bejegyzett kereskedő, valamint czégaláirásánál, ugy czégtábláján és hirdetményein s illetve nyomtatványain is, tekintettel a kereskedelmi törvény 10. és 21. §-aira, bejegyzett czégét köteles használni, a kir. törvényszék fentnevezett L. J.-et bejegyzett czégének meg nem felelő czégtábla és nyomtatvány használatától eltiltja. Felhivatk ehhez képest L. J. v—i lakos kereskedő, hogy az «Első magyar tükör, aranylécz, képkeret és bútorgyáros* czimü nyomtatványait, esetleg czégtábláját 15 nap alatt a v—i főszolgbabirónak, mint iparhatóságnak, a budapesti kereskedelmi és iparkamarának, vagy bárkinek bejelentésére annyiszor, amennyiszer fizetendő 50 korona pénzbírság terhe mellett távolítsa el. 2*