Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

.Téves czégbejegyzés joghatálya. 17 mert azon kérdés, hogy a fent kifejtettek szerint a nyilatkozatot 1875:XXXV11. tevő fél jóhiszemű hitelezői irányában hatály nélküli 3#/. alatti nyilat- g ' kozatnak magára a nyilatkozó félre nézve mily hatály legyen tulajdonítható és tulajdonítandó, jelen perben megoldást nem igényel, de arra tekintettel, hogy maga nyilatkozó fél saját személyében jelen perben nem áll, megoldást nem is nyerhet s igy azon kérdés felett, hogy a felp. csődtömeg tömeghitelezői, csődhitelezői és csődköltsége kielégítése után netán fenmaradó összeg Sch. Adolf és társa czég csődtömegének legyen-e kiszolgáltatandó, jelen perben érdemileg határozni nem is lehet. (1893. szept. 21. 778.) Részvénytársaságnak bejegyzett szövetkezet. 29. Alp. külföldi biztositó belföldi fióktelepe a czégjegyzékbe eredetileg tévesen részvénytársaságnak jegyeztetett be s e tévedés csak utóbb igazíttatott ki, felp. ez alapon a biztositási szerződést megtámadta. K. és V. tsz.: A keresetet elutasította. Bpesti T.: Az elsőbiróság Ítéletét hh. Nem mondható ki a szerződés ezen az alapon érvénytelennek azért, mert felp. nem vonja kétségbe azt, hogy a bejegyzés a 2242/1892. sz. tárgyalási jegyzőkönyvhöz másolatban csat ' alapító okmányok bemutatása mellett és ezeknek az okmányoknak az alapján eszközöltetett; már pedig ezek szerint alp. már akkor is, midőn czégét bejegyeztette, tényleg nem részvénytársaság, hanem korlátolt felelősségű tagokból saját hazájának törvényei szerint alakult kölcsönös biztosító társaság volt s igy szövetkezeti, vagyis ugyanazzal a jelleggel és szervezettel birt, a melylyel bir a téves czégbejegyzés kiigazítása után jelenleg. A kereskedelmi czégjegyzékek berendezése és vezetése tárgyában 1875. decz. 1-én kibocsátott miniszteri rendelet 12. §-a szerint a czégjegyzékek kiegészitő részét képező okmánytárban elhelyezett emez okiratok tartalma tehát nem hagyott fen kétséget arra nézve, hogy tényleg nem részvénytársaság s hogy kötelezettségeiért a biztosítottak mint szövetkezeti tagok a befizetett biztosítási dijak erejéig felelősek; és igy felperesnek, midőn a szerződést alp.-sel megkötötte, az idézett rendelet 19. §. szerint mindenki által megtekinthető emez okiratokból alp. társaság szervezetére s ebből folyó vagyoni állására s a szerződő feleknek az által nyújtott biztosítékokra nézve meggyőződést szerezni módiában állott, ugyanazért a bejegyzést eszközlő bíróságnak az a tévedése, hogy alp.-t a bejegyzés alapjául szolgáló okmányok tartalma ellenére mint részvénytársaságot jegyezte be, a szerződés érvényességére befolyással nem birhat, mert alp. az általa a bejegyzés kérésekor előterjesztett és nyilvánosságra bocsátott adatok szerint már a szerződési megkötésekor is tényleg ugyanazzal a jelleggel és szervezettel birt, s következőleg a vele szerződő feleknek ugyanoly nemű biztosítékokat nyújtott, amellyel bir s a minőket nyújt jelenleg; s mert a mennyiben felp. erről magának a szerződés megkötésekor a czégjegyzék kiegészitő részét képező nyilvános adatokból meggyőződést nem szerzett, ezért alp. Döntvényt:'- 2