Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

Téves czégbejegyzés joghatálya. 15 rejött ezen egyezség alapján sem tekinthető egyébnek, rnint^ megható- I875:**xvn iózott időre kirendelt kereskedelmi meghatalmazottnak; ily minőségben Q. §< pedig a Kt. 43. §-ának 2. bekezdése szerint a főnököt (örökösöket) kötelező váltói kötelezettséget különös felhatalmazás nélkül nem vállalhatott. Szemben a fentebb kifejtett tényállással nem bírhat nyomatékkal felp.-nek a K.t. 9. és 42. §-aira alapított amaz érvelése, hogy dp.-ek a kellő módon kihirdetett bejegyzés nemtudásával nem védekezhetnek és hogy a bejegyzett czégvezetoi minőség érvénye mindaddig fenáll, mig ennek megszűnése be nem jegyeztetik s ki nem hirdettetik, a mi pedig a jelen esetben csak 1883. évi július 23-án, tehát a kereseti váltókötelezettség elvállalása után történt; nem bír pedig nyomatékkal ezen érvelés azért, mert a törvény felhívott 9. §-a csakis a bejegyzésnek harmadik személyek iránti hatályáról intézkedik, az itt fenforgó kérdést azonban, t. i. hogy minő hatálya van a bejegyzésnek a bejelentő félre, illetve azon félre, kinek nyilatkozata alapján a bejegyzésnek törv. szerint történnie kellett, az idézett törvényszakasz nem érinti; erre nézve pedig oly nyilatkozat alapján, a melyet nem tett, reá kötelezettség nem hárítható, a Kt. 42. §-a sem alkalmazható a jelen esetre, mert az egy valósággal létező czégvezetési felhatalmazást feltételez, s ily felhatalmazás megszűnésének a czégjegyzékbe való bevezetésének mulasztása következményeit szabja meg, a jelen esetben azonban egy törvényes módon nem nyilvánított, tehát nem létező felhatalmazásnak a czégjegyzékbe történt téves bevezetése forog fenn, valamint az sem képezi a jelen per eldöntésének tárgyát, hogy minő következménye volna annak, ha a létező czégvezetési felhatalmazás megszűnésének a czégjegyzékbe való bevezetése vagy közhírré tétele körül az illető bíróság részéről mulasztás vagy tévedés történt. Erő nélküli azon további érvelés is, hogy a bejegyzés több, mint hét éven át állván fenn, erről alp.-eknek tudomással kellett birniok, mert az eredetileg érvénytelen bejegyzés, ha az az érdekletteknek (nyílt vagy hallgatag) hozzájárulásával később meg nem erősíttetik, érvényessé idő folytával sem válhatik; felp. pedig azt, hogy a fentebbi módon történt csakis tényleges bejegyzésről hivatalos értesítést nem nyert alp.-ek erről egyébként szereztek volna a kereseti váltó elfogadását megelőzött időben tudomást, tagadásuk ellenében nem igazolta. Ezek alapján helybenhagyandó volt a másodbirósági ítélet. A perköltségek pedig ez alapon lettek helyesen kölcsönösen megszüntetve, mert felp. bizva a nyíl könyvek hitelességében, indította meg a jelen pert. (1887. ápr. 27. 322. sz.) 28. C: A másodbiróság Ítéletének a per főtárgyára vonatkozó része a benne foglalt vonatkozó egyéb indokoknál fogva és azért Lagyatott helyben, mert a kereskedői czég az elsőbiróság ítélete ellen beadott felebbezésében alp. által is hangsúlyozott valósága elvéhez és a czégjegyzékek nyilvánossága elvéhez képest — melyeknek egyik forendeltetésa