Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)
3 SS Strike mint igazolatlan szünetelés. • valamint felp. előnyére nem szolgálhat az a körülmény, hogy alp. utóbb munkába fogadott olyanokat, kik a sztrájkban részt vettek, ugy nem szolgálhat az alp. hátrányára sem az a körülmény, hogy felp. a munkára korábban való jelentkezésben alp. hibáján kivül esetleg akadályozva volt. Az A. a. nyugbérszabályzat 6. §-ának 4. pontja szerint a nyugbért végleg elveszti az is, a ki alp. gyárai szolgálatából büntetésből elbocsáttatik. Az a körülmény, hogy az A. a. nyugbérszabályzatban nincs meghatározva az, hogy alp. a gyári munkásait büntetésből mily esetben és miként bocsáthatja el, nem szolgálhat okul arra, hogy ama nyugbérszabályzat 6. §-ának 4. pontjának rendelkezése alkalmazást egyáltalában ne nyerhessen, hanem abból a körülményből jogilag az következik, hogy büntetésből elbocsátásnak tekintessék az az eset, a mi az ipartörvény vagy az irányadó munkarend határozmányaihoz képest ilyennek minősítendő. Ha a munkaadó a törvény, munkarend vagy külön szerződés szerint felmondhat és ekként fel is mond, ezáltal a munkaviszony tisztán magánjogi alapon szűnik meg és igy ez a megszűnés jogilag nem bir semmiféle büntetési jelentőséggel; ellenben amikor az ipartörvény 94., illetőleg 111. §-a és az irányadó munkarend a munkaadót feljogosítja arra, hogy bizonyos esetekben a munkást felmondás nélkül, tehát idő előtt elbocsáthatja é3 ez alapon a munkásnak az ipartörvény vagy az irányadó munkarend egyenes rendelkezésébe ütköző szándékos cselekménye miatt a munkaadó a munkást felmondás nélkül jogosan elbocsátja, az ilyen elbocsátás jogilag büntetési jelentőséggel bir; következésképen a mikor alp. felp.-t a sztrájkban való részvétel miatt felmondás nélkül elbocsátotta, ez az elbocsátás büntetésből történtnek tekintendő. Tekintettel már most arra, hogy a fenn kifejtettek szerint tételes törvényeinkben a sztrájkban való részvétel egyenesen tiltott és esetleg büntetendő cselekménynek van minősitve és igy ez a részvétel egymagában véve súlyosabb jelentőséggel is bir, az a tény, a mi miatt alp. felp.-t büntetésből jogosan elbocsátotta • szintén súlyosabb jelentőségű, következésképen az a körülmc.y, -nogy felp. a sztrájkban részt vett és e miatt alp. részéről felmondás nélkül jogosan elbocsáttatott, az A) a. nyugbérszabályzat 6. §. 4. pontja rendelkezésének alapul vételével jogilag alkalmas annak megállapítására, hogy azáltal felp. nyugbérhez való igényét végleg elveszítette. Ezek szerint nem volt szükséges az, hogy a nyugbérszabályzatba külön is kitétessék, hogy a sztrájkban való részvétel, avagy emiatt felmondás nélkül történt jogos elbocsátás a nyugbérhez való igényt végleg megszünteti; e tekintetben nem bir semmi sulylyal az, hogy a nyugbért végleg elveszti az a munkás is, aki szoczialista vagy anarchista mozgalmakban tényleg részt vesz, mert az ilyen mozgalmakban való részvétel munkaszünetelés vagy sztrájk nélkül is létesülhet éa igy lényegileg más, mint a sztrájk. (902. márcz. 26. 589/901.)