Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

Segédszemélyzet 1Ü9 ményezheti azt, hogy a szolgálati viszonyra nézve korábban létesült 1875:f^ egyéb kikötések hatálytalanoknak tekintessenek; 55. §. és meit felp.-nek az A) alatti okiratban foglalt kikötéshez felismerhető érdeke a fenti tényállás mellett meg nem szűnt, és azzal, hogy alp. a felmondást visszavette és a szolgálatot megszakítás nélkül folytatta, a közte és felp. között korábban fennállott szolgálati viszony a maga egészében feléledt, ez a viszony tehát csak annyiban tekintendő megváltozottnak, a mennyiben a felek a korábbi szolgálati viszonyt kifejezetten megegyezéseseién meg is változtatták; következésképen az A) alatti okiratban foglalt kikötés az 1889. év márczius havában hatályát vesztettnek jogilag csak akkor volna tekinthető, ha erre nézve akkor a felek kifejezetten és megegyezésszerüleg nyilatkoztak volna. (1899. márcz. 28. G. 658. sz.) 280. C: A munkabér magasságának — mint a kereset és kínálattól, a munkás ügyességétől, a munka minőségétől és egyéb körülményektől függőnek — megállapítása, mindenkor a munkaadó és a munkás közötti szabad egyezkedés tárgyát képezi. Nyilt kifejezést adott ennek az iparosokra és segédeikre vonatkozólag az ipartörvény 88. §-a. Eb5ől kifolyólag oly előleges megállapodások, melyek által a munkaadók bírság terhe alatt kötelezik magukat, hogy munkásaiknak tekintet nélkül azok ügyességére, munkaképességére és az esetleg változható viszonyokra eleve megállapított munkabért fognak bizonyos időn át kiszolgáltatni, mint olyanok, melyek nemcsak a munkaadónak, hanem a munkásoknak, illetőleg segédeiknek is szabad elhatározását és szerződési szabadságát korlátozzák, kötelezőknek nem tekinthetők; kitetszik ez az ipartörvény 151. §-ából is, mely különösen az ipartársulatokra nézve kimondja, hogy azok alapszabályai nem tartalmazhatnak olyat, mi által az egyes tagok a törv. alapján őket megillető jogoknak, minő a munkabérnek a segéddel való megállapításának joga is, tetszés szerinti gyakorlatában megszorittathatnanak vagy akadályoztathatnának. Ezek szerint, miután az, hogy a munkabér magasságának bizonyos időtartamra megállapítása nem az alapszabályokba, hanem az iparhátóság előtt kötött egyezségbe foglaltatott, a fentiek szerint a dolog lényegén nem változtat s a kereset alapjául szolgáló megállapodás érvénynyel birőnak elismerhető nem lévén: az elsőbiróság (elutasító) ítélete volt helybenhagyandó. (1889. okt. 4. 3297.) A nyereményrészesedéssel alkalmazott segéd (comis intéressé.) 281. Lfi. : Ha a főnök kereskedősegédjévei szerződést köt, hogy őt valamely kijelölt üzletág vezetésével megbízza akkép, hogy meghatározott fizetési összeg helyett dijazását az amaz üzletágból elérendő s kijelölt módon kiszámítandó nyereségnek egy része képezendi és arra is kötelezi magát, hogy ez ügyletek iránt a kölcsönös leszámolás időnkint megejtetni fog: a segédnek (u. 11. commis intéressé) mindamellett csakis arra van joga, hogy a főnök ama könyveit, illetőleg azok ama