Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

Kereskedelmi meghatalmazottak. 149 1895 deczember 10-én 2626. szám alatt indított perében a tőzsdebiró- 1875:££XVI1' ság megállapította illetékességét. 53#> 54. §§. Bpesti T. következőleg végzett: A királyi Ítélőtábla a felfolyamodásnak helyt nem ad. Indokok: Alp. nem vonja kétségbe, hogy L. A.-nak az A. alatti kötlevélnek megfelelő tartalmú nyomtatott űrlapokat bocsáttott rendelkezésére. Minthogy pedig az A. alattinak nyomtatott szövege az alp. czégnek, mint eladónak megnevezésén kivül az eljáró tőzsdei választott bíróság illetékességének kikötését is tartalmazza: bizonyítottnak veendő, hogy alp. czég L. A.-t ügyleteknek az A. alatti nyomtatott szövegében foglalt feltételek mellett az ő nevében való megkötésére, tehát arra is meghatalmazta, hogy az általa az alp. czég nevében megkötendő ügyletekből eredő perekre nézve az eljáró tőzsdei választott bíróság illetékességét kiköthesse. Ennélfogva és minthogy alp. saját előadása szerint felp.-nél a jelenleg szóban forgó ügylet megkötése ellen csak akkor tiltakozott, midőn az annak feltételeire nézve felp. és L. A. között létrejött megállapodásról és az ügyletnek a nevezettek között megkötéséről már értesülést nyert, ez az utólagos tiltakozása pedig a már létrejött megállapodás hatályát nem érintheti: a L. A. által alp. czég nevében kiállított A. alatti kötlevélben foglalt az a kikötés, hogy az ügyletből eredő vitás kérdéseket az eljáró tőzsdei választott bíróság döntse el, alp.-t kötelezvén, az 1881. évi LIX. tcz. 94. §-a b) pontjának megfelelő eme kikötés alapján az elsőbiróság helyesen mondta ki a keresetet bírói hatásköréhez tartozónak, ugyanazért az idézett törvény 96. §-a a) pontjára fektetett felfolyamodásnak nem volt hely adható. (1896. máj. 13. 1287. sz.) Eladó czég közvetlen kereseti joga a vevő ellen a meghatalmazás nélküli ügynök eljárásának hallgatólagos jóvóhagyása alapján. 245. Bpesti T.: Habár az által, hogy egy harmadik rendelése folytán az eladó által a czimzett részére feladott árut ez utóbbi átveszi, czimzett és eladó között jogviszony rendszerint még nem keletkezik s magában véve az áru átvételének ténye az átvevő fizetési kötelezettségét a feladó irányában meg nem állapítja, mert a forgalmi életben mindennapos, hogy a kereskedő az eladott, de raktároD nem tartott árut, saját eladójának megrendelve, azt saját vevője részére közvetlenül szállíttatja; mindamellett az olyan esetben, ahol a harmadik a megrendelést nem saját nevében és számlájára, hanem a czimzett nevére és számlájára eszközli, s czimzettnek arról, hogy a megrendelés ilyen értelemben tétetett, tudomása van, még ha a megrendelő és czimzett között a megbízási viszony e részben fenn sem forog, utóbb nevezett az áru átvételének tényéből folyólag a feladó irányában vevőként felel, mert a megrendelő fentjelzett körülmények ismerete mellett a czimzett jól tudja, hogy ha az árut nem is ő rendelte