Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

Kereskedelmi meghatalmazottak. 'öt felhívják s az értesítésre időt tűznek; mert azt, hogy távollevők im\^Y11 között az ajánlattevő az ajánlat elfogadásáról az ajánlattevőt minden ujabb 53 j r,4 §§> felhívás nélkül értesíteni tartozik, s hogy ha az értesítés a kikötött vagy a körülmények között a válasz adására szükséges idő alatt meg nem történik — az ajánlattevő tovább kötve nincs.: a Kt. 315. §-a kifejezetten rendeli, s ugyanannak 320. §-a értelmében a hallgatás az ajánlat elfo­gadásának csakis egymással üzleti összeköttetésben álló kereskedők között tekinthető; arra nézve azonban, ho>gy a jelen ügyben ez az eset forogna fenn, a felebbezési bíróság ítélete tényállást nem tartalmaz. A mi pedig a felp.-nek arra vonatkozó panaszát illeti, hogy a felebbezési biróság a zálogjog bekeblezését az elfogadásról való érte­sítésnek nem tekintette: ez a panasz felülvizsgálat alapjául, tekintettel a S. E. 197. §-ára, nem szolgálhat; mert sem a tárgyalási jegyzőkönyv­ből, sem az ítéletből nem tűnik ki, hogy a felp. a bekeblezés kérését, mint az ajánlat elfogadásáról szóló értesítést magában foglaló tényt a felebbezési biróság előtt felhozta; sőt ellenkezőleg, a felebbezési biró­ság ítéletéből kitetszőleg, a felp. az értesítés megtörténtét bizonyítani nem kívánta. (I. G. 572/1901. 1902. február 25.) Az ügynökök jogköre az ügyletek megkötése körül. 237. Lf i. : A kereskedelmi ügynökök a kereskedelmi ügyleteket rend­szerint csak közvetítvén, különös megbízás nélkül, valamely ügylet való­ságos megkötésére jogosultsággal nem bírnak; és csakis azért, hogy a megrendeléseket átveszik, s azokat az illető kereskedőhöz juttatják, a Kt. 43—45. §§-aiban említett kereskedelmi meghatalmazottaknak egy­általában nem tekinthetők. (715/79. sz.) 238. Bpesti T.: A felek megegyező előadása szerint felp. alp.-től 1886. évben H. I. ügynök utján 500 métermázsa kukoriczát vett, méter­mázsáját 5 frt 70 krjával, 1886. márczius—április hónapokban Győrött átadandólag. Felp. állítása szerint H. I. ügynök alp. nevében a szállí­tást 1886. márcz. 27-én ugyanazon hónap 29. napjára felmondotta, illetve felp.-t felhívta, hogy a kukoriczát márcz. 29-én Győrött az «Elsa» nevü hajóból vegye át, alp. azonban az átadását megtagadta, minek folytán felp. a márcz. 29-iki árkülönbözetét és felmerült költségeinek meg­térítését követeli. Minthogy alp. tagadásba vette, hogy H. I. a szállítást 1886. márcz. 29-re felmondotta s hogy erre fel lett volna hatalmazva, felp. nemcsak a felmondás tényét, hanem H. I.-nak a felmondás eszköz­lésére való jogosultságát is bizonyítani tartozott. Abból ugyanis, hogy az eladási ügylet H. I. ügynök «utján», vagyis az ő közvetítésével felp. a márcz. 29-iki árkülönbözetét és felmerült költségeinek meg­hatalmazottja volt s hogy ő alp. által az ügylet teljesítésével és lebo­nyolításával is meg volt bizva, illetve hogy oly cselekményekre is jogo­sítva volt, melyek szerint a szállítás felmondása és az átadási határnap meghatározása — az ügylet teljesítéséhez tartoznak. Felp. azonban arra nézve, hogy H. I. akár általában az ügylet lebonyolitására, akár különösen Döntvénytár, 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom