Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

1 42 Az üzérkedési tilalom. 1W6:XXXVII. ^ felebbezési bíróság ugyanis felp.-t keresetével egyedül azért 53 54 3§ utasította el, mert szerinte az a szerződési kikötés, amely szerint alp. eltiltatott attól, hogy a felp. varrógépeladási üzletében elvállalt szolgálati viszony megszüntetése után és még egy évi időtartamon belül a íelp. üzletével hasonló üzlettel ne foglalkozzék, mint az iparszabadságba tehát törvénybe, de egyúttal jogos magánérdekbe és közérdekbe ütköző, jogi hatálylyal nem bir, és igy az annak a kikötésnek biztositására szolgáló kötbér sem bir jogszerű alappal. A felebbezési bíróságnak ez az indokolása tarthatatlan, mert az iparszabadság ugyan abból áll, hogy az egyén a törvény korlátai között bármely ipart szabadon gyakorolhat, azonban az egyén minden jogát, tehát az ipar szabad gyakorolhatási 'ogát is szerződésileg korlátolhatja és igy az ilyen korlátozás az iparszabadság elvét nem érinti, de a mennyiben alp. az illető kikötést szerződésileg fogadta el, tekintettel az illető kikötés tárgyára és terjedelmére, az a kikötés valamennyi magánérdeket jogellenesen nem sértheti és a közérdek lényeges hátrányára nem vezethet; következésképen nincs jogi akadálya annak, hogy az olyan kikötés biztositására szolgáló kötbér bíróság előtt érvényesíttessék. Minthogy azonban az alp. a felebbezési bíróság Ítéleti tényállása szerint védekezett azzal is, hogy legrosszabb esetben is a kötbér mérséklendő és hogy az eredetileg 1600 koronában kitett kötbér összegileg az alp. 100 korona összegű óvadékára leszállítóttnak tekintendő; a felebbezési bíróság pedig ezek iránt, úgyszintén az iránt, hogy mire vezethető az vissza, hogy felp. a kötbért ennek esedékessége után csak hosszabb idő múlva követeli, a megfelelő tényállás megállapításába nem bocsátkozott. (903. febr. 10. 514/902.) = Azonos. C. 279/1889., 1430/1892., G. 43/1899., 919/1900. A hosszabb időre szóló tilalmat érvénytelennek tekinti C. 7797/1893. FÜGGELÉK AZ I. RÉSZ ÖTÖDIK CZIMÉHEZ. Az ügynökökről Az ügynök fogalma, önálló és nem önálló ügynökök. 2S3. C: Oly ügynökök, kik mint U. H. is, a ki saját vallomása szerint alp.-nek csak jutalékért működő ügynöke, s a ki az alp.-nek felp. által nem tagadott s így beismert állítása szerint általános kereskedelmi ügynökséggel foglalkozik, különös meghatalmazás nélkül valamely ügylet megkötésére jogosultsággal nem bírnak s pusztán ügynöki minőségüknél fogva a Kt.43—45. §-okban említett kereskedelmi meghatalmazottaknak nem tekinthetők. (98. szept. 30. 660. sz.) 234. Győri T.: A felp. felfolyamodásának a tartalékából is az tűnik ki, hogy alp. kizárólag a felp. üzlete részére közvetített ügyleteket éa hogy ez a képviselet neki annyit hozott, hogy abból megélhetett, a mely tény világosan azt mutatja, hogy alp. nem önálló, hanem felp.-nél szolgálati viszonyban állott ügynök volt. (1902. márcz. 24. H. II. 1. sz.)