Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

Kereskedelmi meghatalmazottak. 135 22ÍÍ. C: Alp.-ek felülvizsgálati kérelmét elutasítja. Indokok: Alp.-cknek panasza az, hogy a íelebbezési biróság az A) és B) alatti okiratokat ítéleti döntésének alapjául annak ellenére fogadta el, hogy azokat az okirati tanuk meg nem erősítették, és igy azok az okiratok az 1868: LIV. t.-cz. 167. és 168. §-aiban, illetve a sommás eljárási törvény 73. §-ában szabályozott bizonyitó erővel nem bírnak; hogy tehát a íelebbezési biróság jogszabály megsértésével fogadta el azokat az okiratokat bizonyítékul arra nézve, hogy a követelési jog kit illet és hogy a teljesítés tárgya miből áll; egyúttal alp.-ek panaszként felhozzák azt, hogy R. S., H. V. és dr. P. Gy. tanuk vallomása érdekeltségüknél és vallomásuknak az okirati tanuk vallomásával ellentétes voltánál fogva bizonyítékul elfogadható nem volt. hogy H. V.-nak a íelebbezési biróság szerint felp. részéről történt meghatalmazott minősége ellenkezik a Kt. 43. §-ának rendelkezésével, de nem is igazoltatott az, hogy velük ez a meghatalmazotti minőség tudatva volt, és hogy ők az A) és B) fiattá okiratokban felp.-nek szerződj fél gyanánt utólagos beírásába beleegyeztek volna: és hogy a tanuk teljesen ki sem hallgattattak, de egymással és 1. r. alp.-el sem szembesittettek. Ezek a panaszok nem bírnak megállható alappal. Az A) és B) alatti okiratok ugyanis alakjuknál fogva az 1868: LX. t.-cz. 167. és 168. faiban előirt kellékeknek megfelelnek és a íelebbezési biróság tényként azokat az okiratokat alakilag és tartalmilag valóknak fogadta el, de elfogadta tényként azt is, hogy H. V. azoknak az okiratoknak létesítésénél a bennük foglalt ügyletekre nézve is kifejezetten a felp. meghatalmazottja gyanánt járt el. Az ekként megállapított tényállás mellett tehát az alp.-ek is tudomással bírtak H. V. meghatalmazott minőségéről és az, hogy H. V.-t a íelebbezési biróság a felp. meghatalmazottjának tekintette, a Kt. 43. §-ának rendelkezésével nem ellenkezik, sőt annak megfelel; minthogy pedig a Kt. 49. és 53. §-ai szerint a kereskedelmi meghatalmazott ügyleti tényeiből a jogok és kötelezettségek a meghatalmazóra hárulnak, de a meghatalmazó meghatalmazottjának a meghatalmazás távrg^ára nézve ennek saját nevében kötött ügyleteit is saját javára érvényesitheti, ilyen körülmények között az A) és B) alatti okiratok az alp.-ek beleegyezése nélkül is esetleg utólagosan joghatálylyal kitölthetők voltak akként, hogy azokba az alp.-ekkel szerződő fél gyanánt felp. Íratott be. Alp.-ek felülvizsgálati kérelmükben nem jelölték meg azt, hogy szerintük a tanuk minő tényekre és mely tanuk nem voltak kihallgatva; és igy a részükről az iránt csak általánosságban felhozott panasz, hogy a tanuk teljesen ki sem hallgattattak, a sommás eljárási törvény 190. §. 2. pontjához képest tekintetbe sem vehető. A sommás eljárási törvény 88. és 98. §-ai szerint a íelebbezési biróság a tanukat és a feleket szembesítheti, de ezt tenni nem kötele? (1899. decz. 4. 99. 454.)