Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

Kereskedelmi meghatalmazottak. 131 a Jelen esetben nem gazdagodott, és hogy E. L. alp., mint az első pilseni 1875:**XVTT részvényserfőzde meghatalmazottja szerződvén, a netalán keletkezhető 49 'g kötelezettség magát a most nevezett meghatalmazót terheli. Ez a panasz nem bir megállható joggal. A felebbezési biróság Ítéletében foglalt tényállás szerint ugyanis az E. L. czégnek birtokosául a czégjegyzékbe bizonyos időn át az alp. volt bejegyezve, ez idő alatt az E. L. czég alatt folytatott vendég\5i üzletet üzletvezetői minőségben maga E. L. vezette, ez idő alatt az A) és B) alatti számlákban kitüntetett bor-árukat maga E. L. a felpLnél az E. L. czég alatt folytatott üzlet részére helyben megrendelte és abban az üzleti helyiségben felp.-től kifogástalanul átvette, é3 felp. előtt nem volt ismeretes az, hogy E. L. alp., mint az első pilseni részvényserfőzde meghatalmazottja szerződött, és hogy az alp. és E. L. között a kérdéses üzlet tulajdonára nézve minő viszony állott fenn. Ez a tényállás a S. E. 197. §-hoz képest a felülvizsgálati eljárásban is irányadó, mert a most idézett törvény §. szerint a felebbezési biróság ítéletében megállapított tényállás csak azon az alapon támadható meg, ha az ítéletben valamely jogszabály megsértésével voltak tények megállapítva, figyelmen kivül hagyva vagy felhozottaknak tekintve, — már pedig ez alapon alp. a kérdéses tényállást felülvizsgálati kérelmében panaszszal meg sem támadta és e tekintetben már csak a felülvizsgálati tárgyaláson felhozottak a S. E. 190. §-hoz képest tekintetbe nem vehetők. A fenti tényállás mellett felp. nem birt tudomással arról, hogy a kérdéses üzletet esetleg maga E. L. saját számlájára gyakorolta és hogy esetleg E. L. alp-, mint az első pilseni részvényserfőzde meghatalmazottja szerződött, következésképen az ezekre vonatkozóan alp. részéről felülvizsgálati kérelmével felhozottak felp.-el, mint e részben jóhiszemünek tekintendő harmadik személylyel szemben alkalmazást nem nyerhetnek; továbbá a fenti tényállás mellett az E. L. czég alatt folytatott üzletnek tulajdonosául addig, mig ama czégnek birtokosául az alp. volt a czégjegyzékbe bevezetve, a Kt. 10-, 12. és 19- §-ai szerint felp.-el, mint netáni tényleges viszonyról tudomással nem birt, harmadik személylyel szemben jogilag az alp. tekintendő és ugyanaddig az ideig ugyancsak felp.-el szemben maga E. L-, ki a tényállás szerint a kérdéses egész üzletet akkor vezette, nem a Kt. 47. §-ban szabályozott alkalmazottnak, hanem a Kt. 43. §-hoz képest jogilag az alp- kereskedelmi meghatalmazottjának tekintendő, kinek az utóbbi törvényszakasz szerint jogköre kiterjed mindazon ügyletekre, a melyek az illető üzlet folytatásával járnak, és mindazon jogcselekményekre, a melyeket ezek az ügyletek rendszerint szükségessé tesznek, tehát a jelen esetben helyi ügylet utján az üzleti folytatásához szükséges bor-áruk megrendelésére éé ez áruknak az üzlet helyiségben átvételére is. Minthogy pedig a Kt. 49. §. szerint azon ügyletek által, melyeket a kereskedelmi meghatalmazott a meghatalmazásnak megfelelőleg főnöke nevében köt, harmadik személyek irányában kötelezve a főnök q*