Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

126 Megrendelések gyűjtése. 1876 tczXVI1 maga az a ^njr állapítja meg, hogy S. Á. az eladásra ajánlott sypbonA~ \ fejekről azt állította, hogy azokra felp.-nek tényleg szabadalma van az az állítása valótlannak bizonyult, alp. pedig tényleg szabadalmazott és nem csupán szabadalmi bejelentés tárgyát képező árut kívánt vásárolni. Ezekhez képest a felülvizsgálati kérelemben a Kt. 321. 63 316. §-aiban foglalt jogszabályok állítólagos megsértése miatt emelt panasz a szóban forgó vételi ügylet érvénytelen voltánál fogva külön méltatást nem igényel. (1900. jan. 25. 99. II. G. 111.) Az 1900. cvi XXV. tcz. 4. §-a. 213. K. és V. tsz.: felebbezési tanácsa: Felp. felülvizsgálati kérelmének helyt ad, az elsőbirósági ítéletet feloldja s az elsőbiróságot további szabályszerű eljárásra utasítja. Indokok: Az elsőbiróság az 1900:XXV. tcz. határozmányai alapján hatálytalanította az ügyletet, abból a tényállásból indulván ki, hogy felp. megbízottja felp. üzleti telepén kívül kereste fel alp.-t megrendelés szerzése (gyűjtése) végett, és hogy a kereseti áru továbbeladása alp.-nek, a ki hentesipart folytat, üzleti körébe azért nem tartozik, mert a hentes szeszes italok elárusitásával rendszerint nem foglalkozik. Felp.-nek azt a panaszát, hogy a bíróság az idézett törvényczikk 4. §. végbekezdésében foglalt hatálytalanító rendelkezést hivatalból nem alkalmazhatja, a kir. törvényszék nem fogadhatta el, mert a törvényben minden közelebbi meghatározás nélkül használt «hatálytalan» szóból arra kell következtetni, hogy a törvény az ügylet (absolut) semmiségének, nem pedig (viszonylagos) megtámadhatóságának következményeit akarta a megrendeléseknek törvényellenes gyűjtéséhez fűzni. Ennek folytán az elsőbiróság helye3 álláspontot foglalt el, a midőn vizsgálat tárgyává tette, hogy fenforognak-e az ügylet hatálytalanságának törvényes feltételei, vagy nem? Alaptalan felp.-nek az a panasza is, a melyben az idézett törvényczikk 1. §. végbekezdésének esetét vitatva, az elsőbiróságnak azt a ténymegállapítását támadja meg, mely szerint felp. megbízottja kereste fel alp.-t a megrendelés felvétele végett. Ugyanis felp. nem ia hozza fel panaszában, hogy a bíróság e tényt jogszabálysértéssel állapította meg; a jogszabály megsértése nélkül megállapított tényállás pedig e helyütt is irányadó és felülvizsgálati panasz tárgyát nem képezheti. Ebbői a ténymegállapításból pedig helyesen vont az elsőbiróság arra következtetést, hogy az ügylet semmiségének az az egyik feltétele, hogy felp. megbízottja kereste fel az alp.-t, jelen esetben feniorog. Ez a körülmény azonban csakis akkor teszi semmissé az ügyletet, ha a megbízott oly árura vonatkozó megrendelést gyűjt az iparosnál vagy kereskedőnél, a mely áru az illetőnek üzletkörébe nem tartozik, a mennyiben tehát megállapítható, hogy a kérdéses szeszáru felhasználása vagy továbbeladása alp. üzleti köréhez tartozik, akkor az