Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

Az utazó hatásköre. tei *gaz u2yan> hogy a szerződést alp.-ek nevében K. Gy. kötötte 45. §. meS s felp. állítása szerint ugyanő jelentette volna ki, hogy az átvétel nem a szerződésben kik"tött Héjasfalván, hanem Bunban történhetik, ámde az 1875. évi XXXVII. tcz. 45. §-a szerint még a kereskedelmi meghatalmazottnak nincs meg az a jogköre, hogy a szerződést, miután azok, kiknek nevében megköttetett, elfogadták, ujabbi megbízás nélkül a szerződésen lényeges és esetlsg a megb'zást terhelő változtatást létesíthessen, az pedig nincs állítva sem, hogy a szállítás helyének Bunba való áttételevevőre nézve előnyösebb lenne. Hogy pedig alp. K. Gy.-t ez ujabbi megállapodásra megbízta volna, felp. semmivel sem bizonyította. A per ily állásában pedig teljesen közömbös az, hogy K. Gy. a szállítás átváltozik tásába beleegyezett vagy nem, a mit különben a tanuk nem is bizonyítanak, a mire, mint megbízásra, K. Gy. az állítólagos megbízott tanuképen ki sem hallgatható. C.: A másodbiróság ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. (902. okt. 8, 326. sz.) 207. Bpesti T.: Az utazó személyében leteendőleg kinált és a felp. által csak szükség esetére elfogadott főeskü alkalmazásának helye nincs; mert a kereskedelmi utazó pusztán e minőségénél fogva s erre vonatkozó különös megbízás nélkül a főnök terhére a vevőtől árukat visszavenni, illetve visszavásárolni jogosítva nincs, alp. pedig felp. tagadása ellenében azt, hogy a nevezett utazó felp.-tői ily különös meghatalmazással birt volna, nem bizonyította, a mennyiben H. utazónak különben is saját meghatalmaztatása iránt tett s igy már csak ennél az oknál .fogva sem méltatható nyilatkozatával ily különös meghatalmazás igazolva nincs; abból pedig, hogy a nevezett utazó által alp.-től más alkalommal visszavett áruk értékét felp. az alp. javára betudta, felp. tagadásával szemben egyáltalán nem következtethető az, hogy felp. a •/. a. jegyzékben érintett s az utazó által állítólag visszavett áruknak az ő terhére való visszavételére az utazónak ily különös meghatalmazást adott volna. (94. okt. 4. 1215.) C: Helyben kellett hagyni a másodfokú bíróság ítéletét a benne felhozott indokoknál fogva és annyival inkább, mert a visszavásárlásnak egy izben történt jóváhagyása nem tekinthető a meghatalmazás bizonyításának, mert ezt csak e részben fennálló állandó gyakorlat esetében lehetne annak venni. (9G. márcz. 20. 1783/94.) Az utazó hatáskörének korlátozása. 208. C.: Felp. válaszában kifejezetten beismerte, hogy B. M. pozsonyi kereskedő neki kereskedelmi meghatalmazottja volt, kinek jogköréhez eladási ügyletek megkötése tartozott. Az, a kit a kereskedő eladási ügyletek megkötésére felhatalmaz, a Kt. 43. §-a értelmében harmadik személyekkel szemben egyúttal felhatalmazottnak tekintetik mindarra, a mi az ilyen ügylet kötésével rendszerint jár és minthogy a B. M. az üzleti telep nelyén kivül működő kereskedelmi meghatalmazottja volt: e minőségben a Kt. 45. §-ának joghasonszerüségénél fogva az általa