Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

Általános határozatok I875:xxxvií. létező alapárutól eltérő árkülönbözetet az eladónak megtéríti, említést ^ 'cf' sem tesz; ennélfogva az alp. által vitatott kereskedelmi szokás létezése a peres kérdés eldöntésére közömbös, a felebbezési bíróság pedig a D) alatti okirat helyes magyará?ásával és illetve a Kt. 319. §-a, valamint a Kt. 265. és 266. §-a alapján helyesen állapította meg, hogy a felp.-nek az ajánlatnak meg nem felelő ez a nyilatkozata a vételügylet létrejöttét eredményező elfogadásnak nem tekinthető; vagyis, hogy a felek között vételügylet nem létesült. (1897. ápr. 17. G. 18.) Kereskedelmi jog és magánjog. 3. Győri T.: Az általános magánjog szerint, mely arra való tekintettel, hogy a megrendelésnél előforduló tévedésnek a szerződés létesülésére vonatkozó hatása tárgyában a Kt. kimerítő s tüzetes intézkedést nem tartalmaz, a Kt. 1. §-a szerint kereskedelmi ügyletekre is alkalmazandó jogszabály az, hogy a vagyoni viszonyokat tárgyazó szerződés esetén, ha annak tárgyára nézve mind a két fél tévedésben volt, vagy ha a kölcsönös tévedés a tárgy lényeges, vagy ilyenül a kikötött, bár különben nem lényeges tulajdonságára vonatkozik, a szerződés érvénye tévedés alapján megtámadható és a szerződés a szerződek akarategyezésének hiánya alapján felbontható; de ha az egyik szerződő félnek akaratnyilvánítása világos, a szerződés tárgyát és esetleg kikötött tulajdonságait alakilag helyesen megjelelő, s ha a másik fél ily nyilatkozatot fogad el, és ha az előbbi fél határozott és megérthető alakban kifejezett akaratnyilvánításában mégis tévedett, de tévedésének egyedül maga az oka: a szerződés megáll, ha csak a másik szerződő fél előtt a fenforgó tévedésnek a körülményekből nyilván fel nem kellett ötlenie; ha pedig a tévedés, ©sak a sverződés tárgyának'mennyiségére vonatkozik, ez a szerződést csak akkor teszi megtámadhatóvá, ha az ellenfél a körülményekből következtethette a tévedést és azt jobb tudomása ellenére akarja felhasználni. (1897. febr. 4. G. II. 64/1896. sz.) 4. Győri T.: Valamely munka előállítása végett kötött úgynevezett <<munkabsri szerződéseket^ a ker. tv. külön nem szabályozván, az 1875: XXXVII. tcz. 1. §-a szerint ily ügyleteknél kereskedelmi ügyekben is az általános magánjog alkalmazandó. E szerint pedig az a körülmény, hogy az egyik fél szerződési kötelezettségét nem teljesiti, a másik felet rendszerint nem a szerződés felbontására és kárának megtérítésére, hanem csak a szerződés teljesítésének követelésére jogosítja fel. Csak kivételesen, a mikor az ügylet lényeges feltételeként van a teljesítés záros határidőhöz kötve, s a mikor az e hlatjáridő után eszközölt teljesítést a másik fél elfogadni már nem köteles, vagjyi a mikor mái- kétségtelenné vált az, hogy a szerződés teljesítése a késedelmes fél mulasztása következtében lehetetlenné vált: állhat első az az eset, hogy a fél a késedelmes szolgáltatás miatt a szerződést felbontja s a késedelemből eredő kárának megtérítését követelheti. (1.898. márcz1. 24. G. II. 13. sz.)