Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

110 Kereskedelmi utazók. 1675:XXXVII. 186. C: Habár a kereskedői alkalmazott, a kit főnöke a telep helyén 45 ', kivül ügyletek kötésével megbiz, a Kt. 43. és 45. §-ai értelmében oly ke­reskedelmi meghatalmazottnak tekintendő, a ki szintúgy mint a Kt. 45. §-ában emiitett kereskedői utazó főnökének üzlete körébe eső adásvevési ügyletek összes feltételeinek végleges megállapítására s igy annak is, hogy a kialkudott vételár mikor és mily módon fizettessék, meghatározá­sára s ekként áruknak hitelbe eladására feljogosítottnak tartandó, habár tehát G. ö., kire nézve alp. beismerte, hogy a telep helyén kivüli ügyletek kötésére meghatalmazottja volt s az A. a. okiratban foglalt vételügyletet felp.-sel megkötötte, a kereskedői forgalomban szo­kásos hitelezésre s e szerint a vétel tárgyát képezett áruknak négy havi lejáratú váltóért négy havi hitelre való eladására jogosított volt, mind­azáltal tekintettel arra, hogy alp. az A. alatti okiratban felsorolt borokat az ugyanabban foglalt kikötés szerint a telep helyén vagyis Villányon (ab Villány) tartozott átadni, a szerződés teljesítésének helye tehát a fenforgó esetben nem Baja, hanem Villány lévén, alp. a szerződést a maga részérői itt tartozott teljesíteni; tekintettel másrészről arra, hogy a Kt. 324. §-a, de a 345. §. 2-ik bekezdése értelmében is felp. a vételárt szintén Villányon, vagyis a teljesítés helyén volt köteles fizetni s ekként a szerződést a maga részéről szintén e helyen tartozott teljesíteni; tekin­tettel továbbá arra, hogy kétoldalú szerződéseknél, melyeknél a teljesítés egyfolytábai eszközlendő, egyik fél sem követelheti, hogy a másik fél teljesítsen, mielőtt ő maga teljesített vagy legalább erre a maga ré­széről késznek nyilatkozott volna; végül tekintettel arra, hogy felp. az A. a. okirat szerint, mely szintén kétoldalú szerződést képez, a vett borok vételáráért négy havi lejárattal ellátott váltót volt köteles alp.-nek átadni; alp. tehát a szerződést a maga részéről csak akkor tartozott volna teljesíteni, ha felp. a szerződés teljesítésére annak idején és helyén a maga részéről késznek nyilatko­zott, vagyis ha alp.-t a teljesítés helyén, Villányon, 4 havi lejáratú vál­tóval annak idején megkínálta volna, felp. azonban nem is állítja, hogy ezt annak idején megtette volna, sőt a váltó adását még keresetében sem ajánlván fel, nyilvánvaló, hogy ezek hiányában a szerződés teljesítését alp.-től nem követelheti: felp. keresetével annál inkább feltétlenül el­utasítandó lett volna, mert a borok minősége, melyeknek átadására köte­leztetni kéri, a keresetben nincs oly módon megjelölve, hogy annak alapján végrehajtható Ítélet volna hozható. Minthogy azonban alp. a másodbiróság Ítélete ellen felebbezéssel nem élt s igy az az ő előnyére és a felebbező felp. hátrányára az 1881: LIX. tcz. 43. §-a szerint meg nem változtatható: a másodbiróság ítéletét élvben kellett hagyni. (1897. jul. 16. 222.) Ügynök és utazó. 187. C: Az az ügynök, a kit a kereskedő a telep helyén kivül ügy­letek megkötésére megbiz, a Kt. 45. §-a értelmében oly meghatalmazott­jának tekintendő, a kinek jogköre kiterjed mindazon ügyletekre, melyek

Next

/
Oldalképek
Tartalom