Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

Kereskedelmi meghatalmazottak. ÍU7 sági megbízás pedig* el nem fogadható, mert az a kereset beadása után állíttatott ki s az a beadáskor hiányos keresetet nem pótolhatja. A járásbíróság 1878. május 2. 1473. sz. a. felp. perelhetési jo gát megállapította, mert a Kt. 193. s 43. §§. szerint a társasági ügyek vitelével a társaság hivatalnokai is megbízhatók, és a perek vitelére L. Lajos mint főügynök a társaság képviseletére nincs hivatva, annak a kereskedelmi meghatalmazottak különös felhatalmazás által jogosíttathatnak. És alp.-t a keresetben elmarasztotta. Alp. semmiségi panaszszal élt. Sms.z. azt elvetette; mert habár a Kt. 186. §. értelmében a részvénytársaságok képviseletére az igazgatóság* van hivatva, ugyanazon törvény 193. §-a mégis megengedi, hogy a társaság képviseletével más meghatalmazottak is bízassanak meg; s tekintve, hogy felp. C. alatt az igazgatóság által kiállított hitelesített méghatalmazványt mutatott fel, a képviseleti jogosultság ellen felhozott kifogást annál kevésbé lehetett figyelembe venni, mert alp. nem mutatta ki azt, hogy az alapszabályok szerint az igazgatóság más meghatalmazottnak kirendelésére hivatva nincsen; a Kt. 197. §-a nsdig csak az igazgatóság vagy a felüg-yelő bizottság ellen indítandó perekre nézve írja elő a meghatalmazottnak közgyűlés utján választását. (1879. márcz. 28. 3209. sz.) Kereskedelmi meghatalmazott hatáskörének korlátozása. 182. C.: Vitás, ennélfogva birói eldöntést igénylő kérdés egyedül az: volt-e K. S. felp.-nek kereskedelmi meghatalmazottja, ha igen, kötelezi-e a meghatalmazottnak eme ténykedése vagyis a kereseti boroknak általa hitelbe történt megvétele,alp.-t mint főnököt? Hegy K. S. alp.-nek kereskedelmi meghatalmazottja volt, ez az e részben tett tagadása daczára, bizonyítva van az ugyancsak alp. által 3. •/. alatt felmutatott, közte és K. S. között létrejött szerződéssel, melynek első pontjában az foglr.'tátik, hogy M. A. (alp.) Szegeden saját czége alatt borkereskedést nyitand, melynek vezetése és kezelése K. S.-re bízatott. Minthogy az oly kereskedelmi meghatalmazottnak, kit a főnök egész üzlete vezetésével megbíz, jogköre már a törvénynél fogva (Kt. 43. §.) kiterjed mindama ügyletekre, melyek az ily kereskedelmi üzlet folytatásával rendszerint járnak, minthogy továbbá a borvétel ép ugy, mint a boreladás, a borüzlet rendszerinti folytatásával jár, kétséget nem szenved, hogy midőn K. S. a kereseti borokat felp.-től megvette s azokat az általa kezelt alp.-i üzletbe szállította, az általa, meghatalmazásának törvény által szabott korlátain belül létesített ügylet a Kt. 40. §-a alapján a főnök nevében kötöttnek, tehát ezt kötelezőnek is tekintendő. Ily tényállás mellett nem jöhet figyelembe alp.-nek a 3. •/. alatti szerződés 5. pontjára állapított védekezése, mely szerint a meghatalmazott nem volt jogosítva az üzlet terhére adósságokat csinálni s általában terhes szerződéseket kötni, figyelembe nem jöhet pedig eme védekezés azért, mert habár a főnök jogo-