Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

kereskedelmi meghatalmazottak. 101 biró meghatalmazottja lett volna, mégis a nevezett A. Károlyt olyan kereskedelmi meghatalmazottnak tekinti, a kiről jóhiszemüleg azt hitte, hogy a keresetben körülirt 182.602 kbm. kórisfarönk megvételére főnöke alp. által meghatalmazva volt és igy ezen üzlet által a Kt. 49. §-a értelmében kötelezve lett. Alp.-nek e kérdésben az a védelme, hogy a nevezett A. Károly neki hivatalnoka, körülbelül 60.000 kbm. kőrisfarönk megvételére hatalmazta fel, e megbizásnak a kereseti vétellel megfelelt, ugyanezen vételügylet alkalmából eladó eladásra ajánlotta a Dráva parton fekvő többi korisfarönköt is, arra a nevezett megbízott azt válaszolta, hogy nincs rá megbízása, de ezen ajánlatot közölni fogja főnökével és erre való tekintettel a megvett 59.460 kbm. kőrisfarönk ára köbméterenként 13 írt 50 krjávai lett meghatározva azon esetre, ha alp. az összes fát megtartja, különben a már megvett (40 drb) 59,460 kbm. kőrisrönk vételára kerek 1000 írtban állapíttatott meg és ezen árut igy is vette át. A feleknek ezen előterjesztése mellett A. Károly olyan alp.-i kereskedelmi meghatalmazottnak tekintendő, aki az üzlet-telep helyén kivül alp. üzletkörében bizonyos nemű fcJLa bevásárlással volt megbízva és igy jogkörét a Kt. 43. §-a szabályozza. És miután felp. azt vitatja, hogy az alp.-i megbízott nem feltételcsen, hanem feltétlenül vásárolta meg a kereset szerinti árut és e feltétlen vételre alp. a nevezett megbízottját felhatalnazta és egyébként is ő jóhiszemüleg tekintette A. Károlyt feltétlen .ogu vevői megbízottnak: minden kérdésben felp.-t terheli a bizonyítás. Felp. a kereseti vétel feltételeire bizonyítékul S. Sándor és S. Jenő tanukat kérte kihallgatni, és felhozta, hogy 13 frt 50 krjávai csak 302 frt 80 kr. járt volna és igy az 1000 frtnyi fizetés is a mellett szól, hogy alp. az elismertnél tényleg több fát vett meg. És ha az alp.-i meghatalmazoti megvehetett 40 drb rönköt, felp. jóhiszemüleg következtethette, hogy a többi fa vételére is fel van hatalmazva, a mire mutat az F. a. levél tartalma is. A.,.. pc:J.' ;; 1áson alp. csatolta a peres ügyletre vonatkozó 1—6. sz. levelezést; felp. e levelezés valóságát megtagadta és előterjesztette, hogy alp., a midőn Barcson először megjelent A. Károly megbízottjával, ott kijelentette, hogy A. Károly az ő megbízottja, a ki nevében üzleteket fog kötni, képviselője, a ki az ő ügyleteit le fogja bonyolítani, mely körülményre 0. Ignács és S. Sándor tanukat kérte kihallgatni. S. Sándor vallómba semmi bizonyító erővel nem bír, mert a felp.-i tényállításoktól eltér és önmagával is ellentétes. 0. Ignácz tanú vallomása semmi lényegest nem tartalmaz. M. Jenő tanúnak a vallomása pedig csak arra volna bizonyíték, hogy A. Károiy felp.-nek a kérdésére azt felelte, hogy a hátralevő rönköket rövid idő múlva átveszi, a mely puszta nyilatkozatból azonban a vételügylet feltételeit megállapítani nem lehet. A felp.-ileg csalóit F) levél tartalma az alp.-ileg vitatott feltételes vételt bizonyitja; felp.-nek azon érvelése, hogy a fizetett 100Ö frt a/, átvettnál több fa vételére mutat, s hoery felp. jóhiszemüleg tekintette