Vavrik Béla (szerk.): Közjog és közigazgatás (Budapest, 1906)

78 Képviselőválasztási bkáskodás. 1899: XV. (Gróf Tisza István.) o3 g 1.47. C. II. t: A választást védők a kérvény ellen nem tettek ugyan alaki kifogást, de a tárgyalás további folyamán szóval előadott előterjesztésükben kiemelték azt, hogy a kérvény nem felel meg a 23. §-nak azért: mert a kérvényezők a 3. §. illető pontjait kérvényükben nem az egyes felhozott érvénytelenségi tényekkel közvetlen kapcsolatban külön-külön, hanem a kérvény bevezető részében együtte?en hozták fel s ennek mint az ügy érdemére vonatkozó kifogásnak az alapján a kérvény elutasítását kérték; a kjr. C. tekintettel arra, hogy a 3. §. illető pontjainak esetről-esetre s külön-külön való felhívását a 23. §. kifejezetten nem rendeli s a C.-nak ennek a törvényszakasznak a magyarázata és alkalmazása körül kifejlődött gyakorlata sem kívánja meg: azt kellett megállapítani, hogy az a körülmény, hogy a 3. §. illető pontjai a kérvényben felsorolt viszonylagos érvénytelenségi okokkal közvetlen kapcsolatba hozva külön-külön fel nem hivattak, a kérvény elutasítását maga után nem vonhatja. E mellett azonban önként értendő az, hogy a kérvényben felhozott azok a viszonylagos érvénytelenségi tények és okok, a melyekre vonatkozólag a 3. §. illető pontjai a kérvény bevezető részében isem hivattak fel a 23., 31. és 70. §§-okra tekintettel figyelembe nem vétetnek. (251/1905.) QLónyay Géza.) 148. C. I. t.: A bizonyítás nem volt lelrendelhető, tekintve, hogy a szavazás rendjére vonatkozóan felhozott panasz csak BZ 1899. évi XV. törvényezikk 3. §. 21. pontjával kapcsolatban (képezhetné megbirálás tárgyát, amelyre azonban a kérvényezők nem is hivatkoznak. (135/1905.) Ok, tény és bizonyíték tüzetes és szabatos megjelölése. CDr. Montbach Imre.) 149. C. II. t.: Minthogy kifejezetten nem állítják a kérvényezők, hogy a fentebb jelzett tényeket a képviselő, mint tettes követte el, a részességnek, mint büntetőjogi fogalomnak megállapithatására vonatkozó, s ennek alkatelemeihez megkívántató tények a kérvényben felsorolva szintén nem lettek: a feltétlen érvénytelenségi okoknak tényálladéka tehát a jelen esetben csakis abban a ténykörülményben domborodhatik ki, hogy a képviselő a mások által elkövetett pénzzel való megvesztegetésbe, etetés-itatásba és a választóknak jogtalan őrizetbevételébe megelőzően és kifejezetten beleegyezett-e, avagy ahhoz hozzájárult-e, minthogy a kérvényezők e feltétlen érvénytelenségi okokat kifejezetten erre alapítják. Ehhez képest feltéve, hogy a kérvény II. tételében első és második pont alatt, ugy annak JII. tételében felsorolt tényállítások bizonyíthatónak mutatkoznának is: a feltétlen érvénytelenségi ok mégis csak azáltal létesülne, ha a képviselőnek előzetes és kifejezett beleegyezése kapcsolatos lenne a tényállítások megvalósításával.