Vavrik Béla (szerk.): Közjog és közigazgatás (Budapest, 1906)

66 Képviselőválasztási bíráskodás. rint a templom-bizottság szokta készíttetni. E tényekkel szemben nem találta figyelembe vehetőnek a Curia H. G. abbeli vallomását, hogy a vendégséget ő adta a mise alkalmából azzal a czélzattal, hogy gyer­mekeit, vejeit, azok hozzátartozóit, valamint a lelkészt és a vele volt urakat megvendégelje és pedig annál kevésbé, mivel a bizonyítási el­járás folyamán nem nyert megállapítást az, hogy H. G. gyermekei vejei és ezek hozzátartozói valóban ott lettek volna; ellenben igazolást nyert az, hogy a Dorozsmáról kijött pártvezetőkön kivül az ebéden csupa göbölyjárási választó vett részt. Azonfelül E. M. beismerésével igazolva van, hogy ő maga adott vagy 25 liter bort, a melynek meny­nyiségét tanuk, — a hordó nagyságára tekintettel — 25—30 literre teszik, H. G. pedig beismeri, hogy ő egy birkát vágott le é3 50 üveg sört és szódavizet vett, két tanú vallomása szerint pedig H. G. felesége előttük beismerte, hogy E. M. hozott ki birkahúst, két kenyeret, kalácsot, egy akó bort, egy láda sört ós jeget, végül pedig három tanú szerint, H. G. beismerte előttük, hogy E. M. hozott üveges borokat és mikor az elfogyott, ő adott a magáéból egy 170 literes hordóból és hogy három ember e% alkalommal lerészegedett. Tekintettel már most arra, hogy ezeknek egyáltalán nem volt o.ka a jelzett időpontban a göbölyjárási kápolnánál bárkit is megvendégelni, az általa bebizonyitottakon kivül körülbelül 30 liter bor pedig a vele künn volt négy dorozsmai ur szükségletét meghaladta, másfelől a megrendelésnek H. állal jelzett czélja a fentebbiek szerint szintén nem fogadható el valónak; tekintve továbbá, hogy több tanú vallomása szerint a vendégség alatt is E. L.-ról, E.-re való szavazásról s E. híveinek össze tartásáról volt szó; végül tekintettel arra, hogy tizenöt választó saját beismerése szerint az evés­ivásban résztvett, — mely evés-ivás az előadottak szerint nélkülözi a 9. §-ban megengedett alkalmi megvendégelés jellegét, hanem egyenesen a, 3. §. 6. pontjában körülirt etetés-itatás természetével bir: megálla­pitja a Curia, hogy az utóbb megjelölt 15 választóra nézve a 3. §. 6. pontjában körülirt etetés-itatás esete fenforog, elkövetve E. M. által, ki a fent körülirt meghivással az egésznek a rendezését magáévá tette, annál inkább, mert két tanú előadása szerint a göbölyjárási Enyedi­párti választók köréhez tartozó Cz. A. és M. I. A. még szeptember 26. napja után sem voltak szilárdan elhatározva E.-re szavazni és készek voltak a K. B. részéről remélt ellenérték fejében odahatni, hogy a göbölyjárási választók a jelölteket a szavazásnál maguk között meg­osszák, mert M. A. és I. D. F. saját vallomásuk szerint korábban balpái tiak voltak. (455/902.) (Gróf Teleky Domokos.) 122. C. 1.1.: Az 1899: XV. t.-cz. 9. §. b) pontja a szokásos alkalmakkor, a szokásos vendéglátást engedi meg; ámde iá megvendégelésre szokásos alkalomnak jogilag nem tekinthető az az alkalom^ amikor ételnek és szeszes italnak ingyen szolgáltatása, meghatározott körülmények mellett

Next

/
Oldalképek
Tartalom