Vavrik Béla (szerk.): Közjog és közigazgatás (Budapest, 1906)

Képviselőválasztási bíráskodás. 47 A 23. pont magyarázata. (Serbán Miklós.) 88- C. II. t.: ASz. K. választási elnök és B. Gy. választási jegyző 1899 :XV. által aláirt általános jkv. tartalma szerint a választás, helyesen a szavazás , R 7 d. u. 4 ó. 55 perczkor függesztetett fel s az az időpont, a melyben a ' ^* ' p szavazás ujra megnyittatott, ebben a jegyzőkönyvben óra és perczek szerint nem jelöltetett "ugyan meg; minthogy azonban a jegyzőkönyv tartalma szerint a választási elnök a szavazást a két órai felfüggesztés letelte 'után akarta megnyitni, s ennek az akaratálnak a végrehajtásában még késleltetve is lett az által, hogy' a közp. választmánynak a vál. elnökhöz intézett távirata, melyben a vál. elnök a szavazás folytatására utasíttatott, éppen akkor érkezett meg1, s azt a vál. elnök a szavazás megnyitása előtt átvette és elolvasta: már ennek a jegyzőkönyvnek a tartalmából is megállapítható, hogy a szavazás két órát mindenesetre meghaladó időn át volt felfüggesztve. A szavazatszedő küldöttség által felvett s ugyancsak Sz. K. mint elnök és B. Gy. mint jegyző által aláirt jegyzőkönyvből pedig az is kitűnik, hogy a d. u. 4 ő. 55 perczkor felfüggesztett szavazás csak 7 órakor folytattatott tovább, tehát a felfüggesztés ennek a jegyzőkönyvnek világos és félremagyarázhatatlan tartalma szerint 2 óránál 5 perczczel mindenesetre tovább tartott. Tekintettel arra, hogy az 1874: XXXIII. tcz. 80. §-a, annak az 1899: XV. tcz. 3. §-ának 23. pontjában foglalt s további magyarázatot nem tűrő értelmezése szerint, a felfüggesztés megengedett leghosszabb tartamát két órában állapitja meg s ezzel szemben a felfüggesztésnek bármily csekély idővel megtoldása is már a törvény megsértését foglalja magában: a választási és szavazatszedő küldöttségi elnök és jegyző aláírásával ellátott és saját hivatalos hatáskörükben kiállított, tehát közokiratot képező jegyzőkönyvek alapián vizsgálat nélkül is bizonyítottnak kellett elfogadni azt, hogy a választ, elnök a szavazást tői vényes kötelességének megszegésével két órát meghaladó időn át függesztette fel s azután a szavazást tovább folytatta, ahelyett, hogy a választás félbeszakításával a közp. választmánynak jelentést tett volna. (127/1905.) Záróra fogalmának magyarázata. (Dr. Molnár Jenő.) 89. C. II. t.: A 3. §. 26. pontjára való hivatkozással azt hozzák fel 3> ^ 26. p a kérvényezők, hogy a törvényben meghatározott záridő meg nem tartatott. Ezen kifogásuk azonban nyilván alaptalan. A törvény 159. §^a ama rendelkezésének ugyanis, mely szerint a választási elnök az ott fölemiitett esetben egy órát és két órán tul nem terjedhető határidőt tüz ki a szavazásra való jelentkezésre, nem az az értelme, a mit annak a kérvényezők tulajdonítanak, hogy ezen megszabott záridő leteltével minden körülmények között, tehát föltétlenül be kell rekeszteni a választást, hanem az, hogy a záridő alatt még mindig jelentkezhetnek szavazók.