Vavrik Béla (szerk.): Közjog és közigazgatás (Budapest, 1906)

Képviselőválasztási bíráskodás. 35 egyes választók, akik 0. Sz.-ra akartak szavazni, jogtalanul vissza- 1899: XV. utasíttattak: mert az «Elutasitott szavazatok jegyzékeiből* kitűnik, 3 g' 13 hogy a küldöttségek jóhiszemüleg utasították vissza a fölhozott szavazni akarókat; de még ha tévesen utasították volna is vissza azokat, a törvény a törvényellenesen visszautasított szavazatok érvénytelenségéhez azt az előfeltételt is köti, hogy e választók számbavételével a képviselő az érvényes szavazatok általános többségét el nem nyerte, — ennek az előfeltételnek azonban a kérvényezők egyáltalában nem tettek eleget. (367/1902.) A küldöttség csak a hozzá beosztott községbeliek szavazatát fogadhatja el. (Madarász Imre.) 66. Kérvényezők Madarász Imre megválasztatását az 1899: XV. t.-cz. 3. §-a alapján felsorolt érvénytelenségi okok folytán kívánják érvényteleníteni és a 28. §. alkalmazásával kérik a kerület megválasztott képviselőjéül Kreith Béla grófot kijelenteni. Előadták továbbá, hogy a választási elnöknek a 3. §. 13. pontjába ütköző eljárása a többség érvényesülését meggátolta és M. L megválasztását elsőben is a 3. §. 25. és 27. pontja alapján kérik megsemmisíteni. C. I. t.: Kérvényezőknek az a kérelme, hogy a szóban; forgó, meggátoltaknak állított szavazatok az általános többség kiszámitásánál az ellenjelölt javára számításba vétessenek, törvényes alappal nem bír, és azért mellőzte a bizonyítás felvételének elrendelését arra nézve, hogy a kérvényezők által megnevezett választók valóban megjelentek-e a imásodik küldöttség zárórája után a helyszínén, jelentkeztek-e a még működésben levő küldöttségnél és választási joggal birtak-e vagy sem; mert az 1899 : XV. t.-cz. 158. §-a rendeli ugyan, hogy a névjegyzékben foglaltak közül a szavazat senkitől meg nem tagadható, de az 1874: XXXIII. t.-cz. 59-, 61., 62., 75. és 86. §-aiban azt rendeli, hogy azokban a kerületekben, melyekben két, esetleg három szavazatszedő küldöttség alakittatik, a választókerület községeit vagy városrészeit a szavazatszedő küldöttségek között a központi választmány osztja fel, ezek szavazási sorrendjét szintén a központi választmány határozza meg, az erre nézve tett intézkedésekről az állam hivatalos nyelvén s a szükséghez képest a kerületben tömegesen használt más nyelven is hirdetményt bocsát ki, amely a választókerület minden városának és községének szokásos módon való közzététel végett megküldetik és a szavazóhelyiség előtt és a község több helyén kifüggesztett hirdetményben közzététetik s így szavaznak a községek vagy városrészek a központi választmány által megállapított sorrendben s ha a szavazás minden küldöttség előtt befejeztetett és a záróra, melyet minden küldöttség elnöke külön tüz ki, letelt: a választási elnök a szavazás eredményét összeállítja. A törvény e rendelkezéseiből, melyek kellően gondoskodnak arról, hogy a választók mindenike tájékozást nyerjen arról, hogy hol kell szavazás végett megjelennie, világos, hogy minden választó annál a 3*