Vavrik Béla (szerk.): Közjog és közigazgatás (Budapest, 1906)

Képviselőválasztás bi.áskodás. 33 Mindezeknél fogva a kérvény az 1899 :XV. t.-cz. 121. §-a alapján 1899 :XV. el volt utasítandó. (206/1902.) t-cz= Ugyanígy határolt a C. I. t. lEnyedi Lukács es;t-'ben 4Z5/1902. 3- §' 10, P' szám alatt. Megtámadott szavazatok számának aránylagos csekélysége. (Tormay Károly.) 59. C. II. t: Minthogy a viszonylagos érvénytelenségi okok alkalmazásának czélja annak birói megállapítása, hogy a képviselő a reá adott szavazatókból az érvénytelenek leszámítása következtében az érvényes szavazatok általános többségét el nem nyerte, mi azt feltételezi, hogy az előbbit;k számaránya, illetőleg a besiámiiások, által ez utóbbi eredmény elérhető legyen; tekintve, hogy a képviselőre adott szavazatok közt alig van egyetlen, a melynek megtámadott érvényessége alaposan kétségessé tehető volna, a mely tehát a reá adott szavazatokból egyáltalán levonás tárgyát képezhetné, holott a képviselő az ellenjelölttel szemben 273 ált. szavavazattöbbséggel lett megválasztva, ennélfogva a viszonylagos érvénytelenségi okokra vonatkozó törvényes rendelkezések a jelen kérvényi ügyben alkalmazást nem nyerhetnek: a kérvényezőket minden irányban alaptalan kérvényükkel el kellett utasítani. (193/1902.) Feltétlen érvénytelenségi okok viszonylagosként érvényesítése. (Szentiványi Gyula.) 60- C. I. t.: Minthogy kérvényezők a részletesen elősorolt feltétlen érvénytelenségi okok és ezek kapcsán felhozott tények tekintetében az 1899: XV. t.-cz. 3. § iának 10. pontjára nem hivatkoztak és igy ezen feltétlen érvénytelenségi okokat, mint viszonylagos érvénytelenségi okokat nem érvényesítették és ily minőségben alkalmaztatni nem kérték, ezek a feltétlen érvénytelenségi okok és tények mint viszonylagos érvénytelenségi okok és tények nem vehetők mérlegelés alá. (118/1902.) Le nem szavazott választó befolyásolása. (Wolfner Tivadar.) 61. C. II. t.: A viszonylagos érvénytelenségi okokat illetően nem tettek eleget a kérvényezők a törvény által megkívánt szükséges előfeltételeknek. A törvény 3. §-ának 10. pontja értelmében a szavazat érvénytelenségéhez megkívántatik, hogy a választó, akivel szemben a 2., 3., 4., 6. és 9. pontokban meghatározott cselekmények valamelyike elkövettetett, a képviselőre szavazott, vagy pedig a szavazástól tartózkodott; ugy de a kérvényezők ezt legtöbb esetben nemcsak hogy ki nem mutatják, de nem is emiitik fői. (367/1902.) Befolyásoltak és befolyásolóik csoportos megjelölése. /Gróf Tisza István.) 62. C. II. t.: A kérvényezők név szerint felsorolják ugyan egy csoportban D. K. igazgatót és a posta- és távirdaigazgatóság öt tanácsosát, mint olyan elöljárókat, akik alárendelt tisztviselőket befolyásolták és egy nagy csoportban felsorolják név szerint azokat az aláDöntvénytár. "