Vavrik Béla (szerk.): Közjog és közigazgatás (Budapest, 1906)

Képviselőválasztási bíráskodás. 1899 :XV. képviselőjelölt e kitételében «e föld teljesen a miénk lett» kifejei g '8 zésre nézve sem az egész kitételből, sem a C) alatti okirat tartalmából nem ismerhető fel, hogy az egy államilag külön vett területre vonatkoznék; ennek a kitételnek tehát, mint ezt maga dr. P. Ly. is védelmében nyíltan kifejezte, nem tulajdonitható olyan értelem, hogy az a magyar állam területi épsége és egysége ellen, vagy a nemzet politikai egysége ellen irányulna. (342/1901.) Szakértöileg magyarázott kifejezés. (Dr. Szombathy György.) 48. C. II. t.: A kérvényezőknek az a panasza nem bír alappal, hogy a kérvény mellett bemutatott választási kiáltvány szövegében izgatás foglaltatnék; mert: az e miatt emelt vádnál kérvényezők a kiáltványnak a következő kifejezéseiben: «kinek (a képviselőnek) lelke román és vér ami vérünkből, — ő 3800 román választó jelöltje, mig ellenben Tagányi ama 100 idegen választónak jelöltje», továbbá: «mert minden románnak szégyenére és gyalázatára lenne, ha lemondanának vérünkről (rokonunkról) és minden jogainkról akkor, mikor nekünk 3800 román választóval szemben csak 100 idegen szavazat van a kerületben» — előforduló «idegen» szóra fektetve a súlyt s ezt a kiáltványnak egyéb tartalmához viszonyítva, belőle oly következtetéseket vonnak le, amelyeknél fogva a. jelzett kiáltvány az ország területi épsége és egysége, a nemzet politikai egysége és nemzetiség elleni gyűlöletre irányzott izgatásnak volna minősíthető ; holott eltekintve attól, hogy a román nyelven szerkesztett kiáltványban előforduló «strain» szó a dr. Alexias György egyet, magántanár és Suciu Silvius budapesti királyi kereskedelmi és váltótörvényszéki hites tolmács által kiadott s a választásvédő részéről bemutatott fordításban nem «idegen», hanem egy helyütt «elpártolt», más helyütt «elidegenült», vagy «távol álló» éi telemben fordittatik, — még ha az «idegen» szó vétetnék is annak igaz értelméül, minthogv ez is több irányú, nevezetesen «idegen ajkú nemzetiségi vagy pártbeli», szóval tőlünk, érdekeinktől és javunktól idegen többség fogalmára valló vonatkozást enged meg: ebből a kifejezésből és ennnek a kérdéses kiáltványban foglalt felhivásra vonatkozásából semmi tekintetben sem állapitható meg az a törvényellenes cselekmény, mely a fentidéztett 3. §. 8. pontjában mint érvénytelenségi ok van meghatározva, minélfogva a C. az e cselekményre vonatkozó részesség kérdésének vizsgálatába, mely a fennebbiek szerint tárgytalanná vált, nem is bocsátkozott. (205/1902.) Pártzászló letépése. (Pavlovits Lyubomir.) 49. Rohonczy Gedeon képviselőjelöltet Kumán és Melencze községekben a tömeg a legnagyobb ellenszenvvel fogadta, a programmbeszéd megtartásában megakadályozta, nemzeti szinü zászlóit letépte és bemocskolta.