Vavrik Béla (szerk.): Közjog és közigazgatás (Budapest, 1906)

6 Képviselőválasztási bíráskodás. ]899:XV. tás érvényességét az 1899:XV. t.-cz. 3. §. 1. pontja (alapján azért i „~cz" támadták meg, mert a megválasztott képviselő: báró G. M. a magyar ' 1' ' p' állampolgárságot a m. kir. belügyminiszter által 1900. november 15-én 105782. sz. alatt kiállított honosítási okirattal szerezte meg és p,z állampolgári esküt csak 1901 január 22-én tette le, következésképen l^z 1879 : L. t.-cz. 15. §-ának 2. bekezdése értelmében a magyar törvényhozás tagja az itt megszabott 10 év eltelte előtt nem lehetvén,képtviselővé meg nem választható. Ezzel szemben báró G. M. védelmül azt hozta fel, hogy atyja: báró G. 0., ki porosz alattvaló volt, 1852. évben az akkori osztrák hadseregben katonai szolgálatot vállalt, ebben a minőségben, különböző rangfokozatban 1864. évig állandóan Magyarországon lakott, abban az évben ugyancsak Magyarországon megnősült, családot alapított s ezek folytán egyrészt az 1842. évi deczember hó 31-én kibocsátott porosz honossági törvény 23. §-a értelmében a porosz állampolgárságot elvesztette, másrészt pedig a hadseregben, tehát az 1848 : III. t.-cz. 8. §-ára való tekintettel magyar államnál eltöltött tíz évnél hosszabb szolgálattal és Magyarországban volt ugyanilyen tartamú folytonos tartózkodással a magyar állampolgárságot megszerezte, ugy, hogy: 1867. évi július hó 8-án Hadházon, mint magyar állampolgár született és az 1879 : L. t.-cz. 2. §-ának 1. pontja értelmében a magyar állampolgárságot tmár leszármazással megszerezte. Félhozza továbbá védelmül azt, hogy a leszármazással megszerzett ezt az állampolgárságot el nem vesztette azzal, hogy az atyja báró G. 0. 1855. évben iosztrák állampolgárságot szerzett, mert a most idézett 1879 : L. törvényczikkben nincs oly rendelkezés, melynél fogva ily esetben az idegen állampolgárságot nyert egyén kiskorú és vele ki nem költözött gyermeké, a »milyen 1885. évben báró G. M. volt, magyar állampolgárságát elvesztené, a mint hogy báró G. M. 1885. évben, mint hadházi illetőségű, tehát magyar honos soroztatott be katonának, utóbb pedig katonai szolgálatának kitöltése után 1893. évben, Nemes-Militics községben, mint legtöbb adót fizető, a községi képviselőtestületnek s ugyanakkor Bács-Bcdrog vármegye törvényhatósági bizottságának szintén adó alapján tagja volt, esküdtbirósági szolgálatra összeiratott, Lócs község országgyűlési képviselőválasztóinak 1901. évre érvényes névjegyzékébe felvétetett s mindezekből azt következteti, hogy magyar állampolgársága általánosan elismertetett, mindig s általánosan magyar állampolgárnak tekintetett s olyan jogok gyakorlatára s oly kötelezettségek teljesítésére hivatott fel közhatósági* lag, a melyeket a vonatkozó törvények a magyar állampolgár minőségéhez kötnek. Mindezeknél fogva nem egyéb mint tévedés az, hogy ő 1900. évben a magyar állampolgárság megszerzése iránt lépéseket tett, ez a tévedés pedig) ;a jogilag létezett, soha meg nem szűnt magyar állampolgárságát meg nem. szüntette; minek folytán az 1879 :L. t.-cz. 15. §. 2-ik bekezdésének alkalmazhatása ki van zárva, esetleg pedig ez az eljárás, tekintettel az atyja által 1885. évben pzerzett osztrák