Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

Ktk. 126. §. 77 23S. Pécsi T.: A T. bizonyítottnak találta, hogy vádlott a borból ivott; minthogy azonban semmi adat sem merült fel arra nézve, hogy ez a vádlott a hordó megfúrásában részt vett vagy annál jelen lett volna, az a cselekménye, hogy ő a mások által az ő tudta és hozzájárulása nélkül felnyitott, hozzáférhetővé tett tartályból egy kevés és minden esetre 4 korona értéken aluli mennyiségű bort, tehát élvezeti czikket, megivott, miután nem mástól való megszerzésről, hanem közvetlen elidegenítésről van szó, nam a Btk. 370. §-ába ütköző orgazdaság bűntettét, hanem a Ktk. 126. §-ába ütköző tulajdon ellen kihágást állapítja meg. (1901. febr. 6. 215. sz) c) Tulajdon elleni kihágás helyett lopás. (Btk. 333. £.) 239. Bpesti T.: Vádlott nem csupán egy üveg sört, hanem antiak tartályát, az élvezeti czikket nem képező sörös üveget is ellopta, e ténye miatt a Ktk. 126. §^ába ütköző tulajdon elleni kihágás helyett a tsz. ítéletével szemben a Btk. 333. és 334. §§-ai alapján lopás vétségében volt bűnösnek kimondandó. (1884. okt. 28. 25841. sz.) 0.: Hh. (1885. márcz. 20. 385- sz.) 240. C: Tekintve, hogy a mohar emberi táplálékra nem alkalmas és átalakítás vagy készítés által sem fordítható e czélra, jogtalan eltulajdonítása nem vonható a Btk. 126. §-a alá. (1886. máj. 26- 3899.) 24Í. C: Mivel a Ktk. 126. §-a rendelkezése kizárólag csak uz ember táplálékára vagy egyébkénti élvezetére szolgáló csekély értékű dolgokra szorítkozik, következőleg vádlott azáltal, hogy 1 frt értékű szénát lovai számára lopott, a Btk. 333. §-ába ütköző lopás vétségét követte el. (1886. szept. 27. 3746. sz.) = E határozattal elvi ellentétben 1885. decz. 28. 27,519. sz. a. kimondta, a C, hogy a luczerna, mint marhák táplálkozására szolgáló takarmány, élelmi czikk. 242. Bpesti T.: Az, hogy káros a tőle ellopott két kéve buza szalmája értékének megtérítését nem, hanem csak az abból nyerendett buza értéket követeli, a cselekmény minősítéséire be rem folyhat, ennélfogva, mivel a kévébe rakott szalmás buza élelmi czikkot egészben véve nem képez, s a Ktk. 126. §-a alkalmazást csak azon esetben nyerhet, midőn a lopás tárgyát 2 frt értéken aluli emberi táp- és élelmi szerek képezik a káros földjéről pedig 7 kéve szalmás buza sajátíttatott el: a cselekmény lopásnak volt minősítendő. (1887. decz. 15. 34,400. sz.) C: A felebbezés visszautasittatik. (1888. márcz. 13. 1570- sz.) 243. C: Tekintve, hogy a Ktk. 126. §-a az «élelmi czikkeken» kívül az «élvezeti czikkeket» is említvén, ezeknek az idézett szakaszban meghatározott feltételek melletti ellopását szintén kihágásnak minősiti;