Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

Ktk. 51., 52. §§. 33 István királyunk is tárgya, ez okból vádlott bűnössége a Kbtk. 51. §-a szerint indokolt. (1897. okt. 16. 6075. sz.) Temesvári T.: Hh. (1897. decz. 7. 5946. sz.) C: A felebbezés visszautasitta tik. (1898. márcz. 1. 1381. sz.) = Az i8S0: XXXVII. t.-cz. 40. §-a szerint a sajtó utján elkövetett kihágás a jb. hatásköréhez tartozott; a Bp. Élt. 17. §-a azonban az ekként elkövetett törvényben meghatározott kihágásokat az esküdtbíróság hatás­körébe utalta. Ünnepnap megzavarása. 100. Vádlott munkásaival a falun kivül fekvő, bekerített majorjában va­sárnapon gabonát rakatott szét. A munkások a munkától jővén, piszkos, dol­gozó ruhába öltözve, az országúton a templomból haza felé indult falus: néppé! találkoztak, mi által a vasárnapi munka nyilvánossá lett. A kir. ügyész vádlott javára azt vitatta, hogy a munka «nyilvánossága» fogalmilag ki van zárva, mert a munka vádlott bekerített birtokán történt. Az elsőbiróság vádlottat elitélte, mert a munka nyilvánosságra jutott. Eí pesti T.: Az 1868 : LIII. t.-cz. 19. §-a és a Ktk. 52. §-a csak a nyilvános munkát tiltják. Habár a nyilvánosság fogalma nem magyarázható oda, mint azt a kir. ügyész felebbezésében vitatja, hogy a magúnbirtokon belül teljesített munka nem lehet nyilvános, mert a munka nyilvánossága attól függ, vájjon észrevette-e a munkát a kö­zönség vagy sem, tekintve, hogy a jelen esetben a munka teljesítését a falu népe közül senki sem vette észre, az pedig, hogy a munkától jövő munkásokat a nép az uton látta, magát a munkát nyilvánossá nem teszi: büntetendő cselekmény tényálladéka nem forog fen. (1882. decz. 4. 48353. sz.) 101. II. r. vádlott vasárnap d. u. a mezőn egy szekeret szénával meg­rakott és azt haza vitette, I. r. vádlott pedig gyűjtőkkel szénát gyűjtetett és két szekérrel megrakodtatott, daczára, hogy fényes napos idő lévén, a széna veszélynek kitéve nem volt és cselekményüket a vecsernyére menő és a mezői! járó közönség látta. A jb.. a Ktk. 52- §-a alapján vádlottakat elitélte. Bpesti T.: A jbg. ítélete helybenhagyatik, mert a munka nem volt elkerülhetetlen szükséges, az 1868: LIII. t.-cz. 19. §-a pedig va­sárnapon minden nyilvános és elkerülhető munkát tilt, külömbséget nem tévén arra, nézve, vájjon a munka a templom közelében vagy másutt végeztetik. (1883. ápril 2. 6715. sz.) C: A felebbezés visszautasittatik. (1883. ápr. 18. 10.459. sz.) 102. (Bm.): A város tanácsának II. fokú Ítélete, mely szerint W. S. szabó a főpiaczon lévő üzletének húsvét első napján történt nyitvatartása miatt az 1879. évi XL. t.-cz. 52. §-a alapján pénzbün­tetésben marasztaltatok el, illetékességi szempontból az elsőfokú íté­lettel együtt íeloldatik és az iratoknak az illetékes kir. bírósághoz le­endő áttétele rendeltetik. Mert az 1879. évi XL. t.-cz. 52. §-a szerint elbírálandó kihágások az 1880: XXXVII. t.-cz. 41. §-a értelmében nem utaltattak a közigazgatási hatóságok hatásköréhez. (1883. jun. 5. 981.) Döntvénytár. Büntetötörvénykönyv. II. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom