Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

St. 30. §. 173 a függetlenségi és negyvennyolczas párt a megyebizottsági kiegészitő választásnál «azzal a szép egyetértéssel és buzgósággal, amelylyel a képviselőválasztásnál diadalra sjegitette zászlaját,» vegyen részt a választásban, felhivatván a párt tagjai, hagy az «ellenzéki czédulával» szavazzanak. í Az alsófoku bíróságok vádlottat tárgyi tényálladék hiányából mentették fel, azon indokolással, hogy! a ^megyei önkormányzat nem politikai testület», hogy tehát az azzal foglalkozó czikk politikai tartalmúnak nem tekinthető. Ez a felfogás téves. A törvényhatósági kormányzat nem egyéb, mint az állami közigazgatás egyik kízerve, melylyel állami czélok valósittatnak meg; a megyebizottság megalakítására vonatkozó okoskodás és Útbaigazítás tehát már ezen általános szempontból is politikai tartalmú fejtegetés De eltekintve ettől: a törvényhatóságok hatásköre, amint azt az 1886: XXI. )tcz. 2. §-ának b) és c) pontjai körülírják, nincs az önkormányzatra szorítva, hanem nagyszámú állami jelentőségű és orszá* gos érdekű ügyeket is foglal magában. E hatáskörbe van különösen utalva «az állami közigazgatás közvetitése» általában; ezenfelül fel vannak jogosítva a törvényhatóságok arra, hogy közérdekű, sőt országos ügyekkel is foglalkozhassanak, azokat megvitathassák, azokra nézve megállapodásokat fejezhessenek ki és azokat a koimánynyal és törvényhozással közölhessék. Kitűnik ebből, hogy a törvényhatóság politikai testület is, melynek alakításánál a politikai tekintetek épen nincsenek kizárva, minthogy a vád tárgyává tett közlemény is egy országos politikai párt szempontjából való szavazásra hivja fel a választókat. (1904. ápr. 13. 3393. sz.) c) Az államczél megvalósítási módjával foglalkozó minden czikk polit. tartalmú. 441. C: Sz. V.-t illetőleg a vád az 1848: XVIII. t.-cz. 31. §-a alapján van emelve azon tény miatt, hogy vádlott a «Sz. Friss Ujság»-nak a kir. törvényszék ítéletében megjelölt számaiban politikai tartalmú czikkeket tett közzé, anélkül, hogy, a törvény 30. §-ában előszabott biztosítékot lette volna. A most idézett törvényhelyek alkalmazásához szükséges annak megállapítása, hogy Szí. V. vádlott — feltéve, hogy a törvény 30. §-ának esete forog fenn — a biztosítékot letenni tartozott volna-e és hogy a letétel megtörtént-e vagy nem? Ezek a megállapítások mind a két alsófoku ítéletből hiányoznak: mindkét ítélet csak a "vádlottak védekezését adja elő, a nélkül, hogy kimondatott volna, hogy kit terhel az ebbeli kötelezettség, illetőleg mulasztás. E megállapítások nyilván azért mellőztettek, mert az alsófoku bíróságok a vádba helyezett tett-