Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

III. Sajtótörvény. (1848: XVIII. t-cz. — Sí.) A nyomtatvány közzététele mint a sajtóvétség lényeges kelléke. 409. C: Jelen ügyben a vád tárgyát a Btk. 258. és 259. §-aiba 1., 2.,3.stb.§. ütköző rágalmazás vétsége képezi s tényállásul a vádiratban az van (IfeJ) előadva, hogy vádlott a «perujitási kérvény» czimü nyomtatványt «számos példányban készitette és terjesztette.)) Vádlott ugy az előkészítő eljárásban mint a főtárgyaláson tagadta, hogy! a szóban forgó' iratot közzététel és terjesztés czéljából készítette volna és azt vitatja, hogy a bevádolt nyomtatványt, cziméhez képest, egyedül törvénykezési czélokra a pancsovai törvényszékhez intézett beadvány gyanánt állíttatta elő azon czélból, hogy az ellene rágalmazás vétsége miatt folyamatba tett perben újrafelvételi kérjen. Tekintve, hogly a Btk. 259. §-ának tényálladékához nem elég, hogy a rágalmazó állítás nyomtatványban, vagyis a Btk. 63. §-ában megjelölt módon készített iratban foglaltassék, hanem az is szükséges, hogy az irat közzététetett legyen; tekintve, hogy a Btk. ezen intézkedése összhangban van az 1848 : XVIII. tcz. 1. §-ával, mely a gondolatok közlését és terjesztését helyezi a sajtótörvény oltalma alá; tekintve, hogy közzétételen oly ténykedést kell érteni, melylyel a sajtótermék nyilvánosságra hozatik, azaz nagyobb számú személyek részére hozzáférhetővé tétetik; tekintve, hogy e fogalmat az 1848 : XVIII. tcz.-nek hatályon kivül helyezett, de a törvény magyarázásánál forrásul használható 2. §-a abban állapította, meg, hogy ez oly közlés, mely a «példányok akár ingyen kiosztásával, akár eladásával már megkezdődött*: mindezen okokból, de a vád tartalmánál fogva is megállapítandó lett volna, hogy a bevádolt nyomtatvány a Btk. 259. §-ának megfelelőleg közzététetett, illetőleg terjesztetett-e vagy nem? E szerint a Bp. 355. §-ának rendeletéhez képest a kérdésbe fel kellett volna venni e közzététel, illetőleg terjesztés ismérvét is. Az esküdtbíróság ezt elmulasztván, oly esküdtszéki határozat jött létre, melyből a Btk. 259. §-ának egyik lényeges alkateleme hiányzik, e határozat alapján pedig oly Ítélet hozatott, melylyel vádlott a vádba helyezett cselekmény egyik ismérvét nélkülöző tényállás alapján Ítéltetett el. Ez megállapítja a Bp. 385. §-a 1. a) pontjának semmiségi esetét.