Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

146 1895 :XLI. (1890:11.) t.-cz. galoraba hozott vagy árult, bizonyító adat a vizsgálatnál fel nem merült, de a vádlottnál talált korpa a panaszos korpájának ismertetett fel: a kir. Ítélőtábla végzésének megváltoztatásával az elsőbiróságnak az eljárást megszüntető végzése hagyatik helyben. (1892. május 4.161. sz.') = Az 1890:11. t.-cz. 24. §-át az 1895: XLI. t-cz- 9. §-a helyettesíti. Minthogy e,z amazzal teljesen megegyezik: a jelen határozat az utóbbinak is magyarázatául szolgál. 402. K. E. putnoki lakos a pótkávét oly csomagokban árulta, melyek panaszos linczi czégéhez hasonló czimlappal, panaszos kizárólagos használati jogát képező védjegyhez hasonló védjegygyei vannak ellátva. A czimlapon azonban saját nevét tüntette ki. Az utóbbi körülménynél fogva a kassai T. vádlottat fölmentette. C: Tekintve, hogy a vádlott által használt boriték külalakjánál fogva, habár a névfelirat más, mégis a panaszos védjegye utánzásának tekintendő; tekintve, hogy ezen nagyon hasonló külalaknál fogva a vádlott által használt boriték alkalmas arra, hogy a vevőket, de különösen az olvasni nem tudó közönséget az áru eredete iránt tévedésbe ejtse: a másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával, az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben. (1893. szept. 28. 683. sz.) 403. S. M. kereskedő B. N- volt budapesti kereskedőnek, megrendelés folytán, egy 220 kilogrammos hordó carbolineumot szállíttatott s erre vonatkozó számlájában azt «eredeti Carbolineum Avenarius»-nak tüntetvén ki, ezért az ennek megfelelő 57 frt. 20 kr. vételárt számította és vette fel, holott A. A. a «Gebrüder Avenarius» által feltalált és szabadalmazott «Carbolineum Avenarius» impraegnáló olajnak elárusitására jogosítva nem volt, ily zott és Magyarországon egyedül jogos elárusítótól, eredeti «Carbolineum Aveolajat nem is szállíthatott; mert panaszostól, mint iparkamarailag is belajstromonarius olajat nem vett, ilyet üzletében nem is tarthatott, A tsz. S. M.-t az 1890:11. t.-cz. 10. §-ába ütköző s a 23. és 24. §§. szerint minősített és büntetendő védjegy-hamisítás vétsége miatt vád alá helyezte. Bpesti T.: A védj egy hamisítást az 1890. évi II. t.-cz. 23. és 24. §-ának világos meghatározása szerint az követi el, a ki valamely árut jogtalanul végjegygyei lát el vagy hoz forgalomba, vagy ily czélból hamis védjegyet készit. Az árunak a védjegy 'utánzata vag*y a czég jogtalan alkalmazása nélkül, csupán azon valótlan előadás melletti forgalombahozatala, hogy az egy bizonyos czégnek bizonyos nevü készítménye, nem az 1890. évi II. t.-cz. 3. fejezete alá vonható büntetendő cselekmény. Az ily eljárás lehet más büntetendő cselekmény (pl. csalás, melyre nézve az idézett törvény a Btk. rendelkezését fentartotta), de védjegyhamisitásnak nem minősíthető. Jelen esetben a vizsgálat adatai sem igazolják, hogy terhelt az általa B. N.-nak eladott carbolineumot, illetve annak tartályát a panaszos védjegyével vagy czégével látta volna el, sőt B. N. határozottan vallja, hogy a hordóra ily jelzés nem esik.