Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

1895 : XXXVII. t.-cz. 143 16. TALÁLMÁNYI SZABADALOM BITORLÁSA. (1895.-XXXV1I. t.-cz.) E kihágás megállapításának föltételei. (49. §.) 395. Panaszos azt a szabadalmazott jogát, hogy bizonyos papirszivarszip- 49- §• kákát gyártson és elárusítson, eladván R. B. I. r- vádlottnak, ez ellen azt panaszolta, hogy ő ugyané szabadalomjogát tovább eladta R. Zs. II. r- vádlottnak. A jb. és a- >kir. T- e panaszt, mint alaptalant, elutasították. C: Minthogy L. N. az ügy tárgyalása alkalmával bevallotta, hogy tudomással birt arról, miszerint R. B. azon üzlethez, mlelyben ő a sértett által reá ruházott szabadalmi jogát gyakorolni szándékozott, testvérét — a sértettnek is volt üzlettársát — társul vette, tehát tudta, hogy a szabadalmi jogokat ezek kettőn 'együtt fogják gyakorolni és e tudat daczára a szabadalmak átruházásakor ez ellen semmi kifogást vtagy jogfentartást sem tett, ebből folyólag tehát a bevádolt testvéreknek azon ténye miatt, mely szerint ők vádlott szabadalmi jogait a mindhármuk által már a szerződések megkötésekor közösen czélba vett módon gyakorolják, szabadalmi bitorlás miatt vádat emelni jogositva sem lehet: ezeknél fogva a tényállás tekintetében az elsőbiróság Ítéletében felhozott indokok alapján a kir. tábla Ítélete helybenhagyatik. (1897. jan. 27. 410. sz.) 396. Temesvári T.: Vádlott 1896. évben a K. J. munkás és rajzoló által készített kézi himzőgépek körül, a nevezett megbízásából s annak javára, T. J. kereskedőnek 12 darabot elárusított, L. F. leányának pedig 3 darabot oda ajándékozott, de tagadja azt, hogy neki (vádlottnak) tudomása lett volna arról, miszerint az ily gépek előállítására és azoknak forgalomba hozására nézve a panaszosnak vagy bárkinek szabadalmá volt. Tekintve már most, hogy a vádlott tagadásával szemhben azí a körülmény, hogy tudomással birt volt arról, miszerint az általa a fentebb jelzett módon forgalomba hozott kézi himzőgépekre nézve a panaszos szabadalommal bír, bizonyítva nincsen, s tekintve, hogy az 1895 : XXXVII. t.-cz. 49. §-ába ütköző kihágás létesülhetéséhez megkívántatik, hogy az illető a szabadalom tulajdonosának a törvényben gyökerező jogait tudva sértse meg, a tábla a vádlott cselekményére az idézett törvényczikk 49. §-a alkalmazhatását nem találván indokoltnak, vádlottat az ellene emelt vád alól felmentette. (1898. nov. 8. 5297. sz.) C: Hh. (1899. ápr. 18. 3543. sz.) 397. C: Semmivel sincs bizonyítva, hogy a gyanúsított által saját üzletében használt, a S. L. berlini gyáros által előállított és forgalmazott «Brilland» nevezetű világító test a vádlókként fellépő részvénytársaságok szabadalmát sértené, sőt a most nevezett berlini gyáros hirdetményében nyíltan hivatkozik arra, hogy az ő gyártmánya semmiféle szabadalmat sem sért, a tartalmára nézve az ellenfél által nem kifogásolt levélben pedig azt állítja, hogy ez a német birodalmi törvényszék által már itéletileg ki is mondatott. A csatolt hirlappéldánynyal az is bizonyítást nyert, hogy a berlini czég a «Brilland» nevezetű