Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

1894 : XII. t.-cz. és 1894 : XXXIII. t.-cz. 141 kir. járásbíróság előtt orvoslást keresvén, a reá nézve kedvező ítélet végrehajtásával megbízott községi elüljáróság őt birtokába visszahelyezte s a két birtok közötti határvonalat ügynevezett komplyukak ásása által élesebben kitűzte, másnap azonban azon határkő, mely ezideig is a két birtok közötti határt jelezte s amelyet a községi elöljáróság is a megelőző napon eszközölt kompozásnál kiindulási pontul használt, helyéből kimozdítva s távol onnan káros földjén tul, P. Vincze földjén leásva találtatott. C. Vádlott cselekménye, mely miatt mindkét alsóbiróság vádlottat a Btk. 407. §-a alapján elitélte, az időközben hatályba lépett 1894. évi XII. t.-cz. 93. §-ának b) pontja és 97. §-a szerint kihágást képez, mely minősités mint enyhébb, a Btk. 2. §-a értelmében alkalmazandó. (1895. decz. 12. 10,463/894. sz.) A mr. kihágás miatt kiszabott pénzbüntetés átváltoztatása. 390. C: A mezőrendőri kihágásokról rendelkező 1894:XII. t.-cz. 100. §-a értelmében az ezen törvény szerint büntetendő cselekményekre is, a mennyiben eltérő határozmányokat nem tartalmaz, a kihágásokról szóló büntető törvénykönyv általános határozmányai érvényesek s minthogy a mezőrendőri törvény 114. §-a az öt korona összeget nem mint általános átváltoztatási osztó egységet, hanem csak mint az átváltoztatás legkisebb határát jeleli meg, a Kbtk. 22. §-a értelmében pedig a húsz koronáig terjedő összeg helyett csak egy napi elzárás foghat helyet: a kir. Ítélőtábla az által, hogy a 10 korona pénzbüntetést minden egyes esetben 2 napi elzárásra változtatta át, a BP. 385. §. 2. pontjában meghatározott semmiségi okot követte el, mely ok, minthogy vádlott sérelmére szolgált, a BP. 385. §-a utolsó bekezdése értelmében hivatalból vétetett figyelembe. (1901. aug. 16. 5005. sz.) 15. ANYAKÖNYVI KIHÁGÁSOK. (1894: XXXIII. t.-cz) Születés késedelmes bejelentése (80. §.) 391. Tiszafüredi jb.: Vádlott 1896. január 18-án született leány- 80. §. gyermekének születését az anyakönyvvezetőnél csak 1896. jan. 26-án jelentette be; miután ez az 1894:XXXIII. t.-cz. 80. §-a szerint a születés után egy héten belül és pedig a családfő által teendő, vádlottat az 1894. évi XXXIII. t.-cz. 80. §-ába ütköző állami anyakönyvek elleni kihágásban bűnösnek kimondani kellett. (1896. febr. 26. 453. sz.) Bpesti T.: Helybenhagyja azzal a helyesbítéssel, hogy a pénzbüntetésnek elzárássá való átváltoztatása iránt intézkedni azért nem számbavételét, hogy az 1894. évi XXXIII. t.-cz. rendelkezést nem tartalmaz, a büntetés mértékének meghatározásánál mellőzi pedig annak számbavételét, hogy az 1894. évi XXXIII. t.-cz. csak 1895. október 1-én lépvén életbe, ennek az eddigi szokástól eltérő intézkedésében a nép járatlan, mert a törvény nem tudásával magát senki semi mentheti. (1896. márcz. 30. 2328. sz.) C: Hh. (1896. junhs 18. 5367. sz.)