Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

1883 : XXXI. t.-cz125 nyének elpalástolására még meg sem adott összegnek hozzátudásávai 100 frt készpénzkölcsönről szóló kötelezvényt vett, és mert nem találta czélszerünek, hogy azt maga beperesitse, a maga szavatossága nélkül átruházta másodrendű vádlott A. A.-ra, ki P. Sz. G.-t bepörolte, ennélfogva mindkét vádlottat vétkesnek kellett kimondani. (1894. augusztus 28-án, 1503. sz.) Nagyváradi T.: A kir. járásbíróság Ítéletét részben megváltoztatja s A. A. vádlottat felmenti. Indokok: A. A. vádlott ellenébeni mi terhelő bizonyíték sem merült fel arra nézve, hogy tudomása lett volna a vádlott-társa által reá ruházott kötvénybeli tartozás keletkezéséről, illetőleg arról, hogy az a szövegezéstől eltérőleg nem kizárólag kölcsönzésből, hanem részben korcsmai hitelből származott; az átruházási nyilatkozat szövegébe vezetett abból a kijelentésből pedig, mely a szavatosság nélküli átruházásra vonatkozik, még nem lehet a vádlott bűnösségére alaposan következtetni. (1894. decz. 12. 3787. sz.) C: A felebbezés vissza utasittatik. (1895. márcz. 26. 2512. sz.) 9. SORSJEGYEKNEK RÉSZLETFIZETÉSRE VALÓ TILTOTT ELADÁSA. (1883. XXXI. 5., 6., 11., 14. §.) 357. K. Lipót I. rendű vádlott egy 5 darab osztrák és egy 6 darab 1883:XUBL magyar vöröskereszt-egyleti sorsjegyről szóló ideiglenes rószletiv átadása mellett **"c*B. Teréz részére sorsjegyeket adott el, mint a budapesti bankegyesület rész-^»^,»1 vénytársaság ügynöke s az első részletösszeget mindkét részletiv után, összesen 5 frtot fel is vette; Sch. Ármin pedig mint a budapesti bankegyesület részvénytársaság igazgatója, megbízta K. Lipótot részletügyletek kötésével és beismerte, hogy a fentebb hivatkozott ideiglenes rőszletivek a társaság részérőll ettek K. Lipótnak átadva. E. Teréz — minthogy a sorsjegyeket nem kapta meg — bűnvádi följelentést tett. Bpesti jb.: Tekintve, hogy az 1883. évi XXXI. tcz.-ben «az ideiglenes részletiv» melletti sorsjegyeladás felemlítve nincs, sőt ellenkezőleg a törvény 5. és 6. §-a szerint a részletügyletről «részletiv» állítandó ki, tekintve, hogy a K. Lipót által E. Teréznek átadott ideiglenes részletivek a hivatkozott törvény 6. §. rendeletének megfelelő részletiveknek nem tekinthetők; tekintve, hogy a vonatkozó törvény 6. §. rendeletének megfelelő részletiveknek nem tekinthetők; tekintve, hogy a vonatkozó törvény 11. §-a szerint értékpapírnak részletfizetés mellett utazó ügynökök általi eladása tilos, s a törvény intencziójánál fogva a jelen esetben fenforgó házaló ügynök általi részletügylet-kötés sem tekinthető megengedettnek: vádlottakat az 1883. évi XXXI. tcz. intézkedésébe ütköző kihágásában vétkeseknek kimondani kellett. (1884. június 23. 13.157. sz.) Bpesti T.: Az elsőbiróság Ítéletét a kir. Ítélőtábla helybenhagyja, azonban az 1883. évi XXXI. tcz. 11. §nára való hivatkozás mellőzésével,