Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

Uzsora T. 2. §. 115 töltötte ki a végből, miképp a bélyegcsonkitás miatt ellene alkalmazható birságra nézve biztosítva legyen, és hogy a 65 írtos váltó összegébe I. S. elleni 10 frtnyi követelését is felvette, a fenforgó esetben azért lényegtelenek, mert kétségtelen, hogy vádlott nem csak ezeket a váltókat, hanem a vád tárgyává tett többi váltókat is nem hamisitási szándékkal, hanem az általa elkövetett uzsorának pa ástolása végett töltötte ki, s igy ez a cselekvősége a minősített uzsora tényálladékának egyik alkotó eleme levén, ennek tényálladékába beleolvad. A tábla ítéletének megváltoztatásával az elsőbirói ítéletet kellett helyben8 rendbeli uzsora vétségére vonatkozóan a bűnösség kérdésében a kir. hagyni indokaiból s azért, mert habár sértettek tudták, hogy nekik a termények nem szállítása esetében azoknak a szállítási idő szerinti piaczi árát kell fizetniök, ez a körülmény a vádlott javára azért nem vehető számba, mert vádlott a sértettektől jóval a piaczi áron alól, tehát máris uzsorás haszonnal és e mellett oly időben vette a terményeket, mikor már előrelátható volt, hogy azok ára emelkedni fog. (1900. május 3-án. 11706/99. sz.) Adásvevési és váltóügyletbe burkolt több uzsora anyagi halmazat. 338. Vádlott kötlevél mellett 1897. márcz.-ban 5 frtjával számított 10 mm. búzát adott el sértettnek s az ezért járó 50 frtot neki előre lefizette. Sértett köteles volt a búzát aratás után szállítani, biztosítékul pedig üres váltót irt alá. A buza ára a kötés idején 7 frt 60 kr, 11 frt volt. Sértett a búzát nem szállitván: vádlott a 110 frtra kitöltött váltót beperelte. Vádlott ily ügyletet még 14 községi lakossal kötött, akiknek élelmi szükségleteik fedezésére kellett a pénz. A temesvári tsz. 15 rendbeli uzsora anyagi halmazatát állapította meg; a temesv.-i T. felmentő Ítéletet hozott. C.: A sértettek s vádlottak vallomásának, valamint a kötlevelek s üres váltók egybevetése azt a bírói meggyőződést kelti, hogy vádlott mint ügynök az őt megbízott czégtől nyert előlegeket arra használta fel, hogy a sértettek szorult helyzetét, könnyelműségét és tapasztalatlanságát kiaknázva, reménybeli termésükre a sértettek által nem értett, előttük meg nem értelmez^ttl s a szállítás időpontjára nézve rendszerint mellett hitelezett, melyek a minősített uzsorának összes alkotó elemeit kitöltetlen kötlevelek s üresen aláíratott váltók alapján oly kikötések magukban foglalják; miért is az elsőbiróság ítélete hagyatott helyben. (1899. decz. 28. 11.867.) Gabonaelövételi ügylet. Fölmentés. 339. Vádlott 1897. elején 385 frtot adott Gy. sértettnek azzal a kikötéssel, hogy ez augusztus hónapban 5 frt 50 krjával számított 70 mm. búzát szállít, mely ügyletről áruszerzési kötést állítottak ki. Minthogy azonban sértett a rossz termés miatt nem szállíthatta a búzát: vádlott őt a buza 11 frtra felszökkent árát véve alapul, 770 frt. erejéig beperelte. Sértett e per folya8*