Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

108 Uzsora T. 2. §. ismerve, a követelés behajtása czéljából a sértetteket be is perelte: ezeknél fogva L. P. vádlottat az 1883. évi XXV. tcz. 1, §-ába ütköziő és a 2. §. szerint minősülő uzsora vétségében kellett bűnösnek nyilvánítani. (1894. május 23. 1652.) C: Minthogy az 1882. évi június 26-án kiállított kötelezvény a vádlott által elkövetett és bűnül tulajdonitott ténykedésével teljesen összrhangban áll: nem tekinthető íenforgónak az, hogy vádTott amaz irattal az uzsora előnyeit színlelt ügylet alakjában rejtve kötötte ki: ennélfogva vádlott bűnösségének minősítése és büntetésére nézve a kir. ítélőtábla ítéletének megváltoztatásával a kir. törvényszék ítélete hagyatik helyben. (1895. okt. 23. 8499.) Váltóügyletbe burkolt uzsora. 326. C: Vádlott a vagyoni viszonyaira és egyéb körülményeire nézve előtte ismeretes R. R. tettleges állományú huszárhadnagynak szorultságát felhasználva, két hóra adott két ezer forint kölcsönárt nyolczszáz forintot, azaz 240% kamatot kötött ki. Vádlott saját pénzét adván, illetve ajánlván kölcsön, az általa kamat czimen követelt 600 frton tul követelt 200 frt provízió is valójában éppen ugy kamat volt, mint a 600 frt. Tekintve, hogy vádlott az uzsorának1 mutatkozó ügylet elő>nyeit váltó alakjában rejtve kötötte ki, az pedig nem változtathat vádlott javára a tényálláson, hogy a 2800 forintról szcló ama vált* alapján, melyre, amint állíttatik, csak1 500 frt adatott, emez 500 frt visszakapása után a kereskedelmi és váltótörvényszéknél folyamatba tett perben még 1060 frtot követel, vagy hogy a bemutatott Ítélet szerint a czélba vett eredményt addig el nem érte s elérni talán nem is fogja: alaposnak mutatkozik az R. R. részéről emelt vád, mely szerint S. K. uzsoravétséget követett el. (1894. május 31. 4367. sz.) = Hasonló eset: C. 902. máj. 26. 4893-, midőn vádlott sértettnek oly kikötések mellett Irtelezstt, hogy ez a kevés vagyonú földmives 20 korona után havonként egy korona, vagyis 60%-os kamat fizetésére volt szorultságában és váltó alakjában kötelezve. Adásvevési ügyletbe burkolt uzsora. 327. Sértett 1888-ban nagy szorultságban 40 frtot kért kölcsön vádlottól, kinek ita'ok fejében 10 írttal is tartozván, egy 50 írtról szó'ó áruszerzési kötésben arra kötelezte magát, hogy 1889. nyarán 10 mm. búzát szállitj de minthogy csak 3 mm.-t s^áH'thatott; vádlott ezt árkülönbség czimén számolta el, tartozása pedig az 1890. évre maradt. Ekkor azonban ismét nem fizette ki a tőkét, hanem árkülönbözet gyanánt 32 frtot fizetvén, egy uj áruszeríési kötéssé! most már 12 mm. szállítására kötelezte magát. De minthogy e kötelességérek sem tudott eleget tenni, vádlott őt 1891-ben 108 frt. erejéig beperelvén, 72 írtban kiegyeztek. Vádlott más községi lakosokkal is hasonló ügyleteket kötött. C: Tekintve, hogy vádlott sértettekkel csak tartozásaik fejében áruszerzési kötéseket kötött és a kikötött határidőben általuk nem szál*