Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

236 Btk. 168., 169. és 171. §§. végtétele értelmében a hatóság elleni erőszaknak a Btk. 165. §-ában körülirt büntette csak akkor esik súlyosabb büntetés alá, ha annak elkövetője felfegyverkezve volt. Minthogy pedig nincs megczáfolva vádlott abbeli állítása, hogy a szőlőből érkezvén haza, fejsze csakis történetesen volt nála, a «íelfegyverkezés» esete nem forog fenn. C: Hh. (1889. okt. 15. 4464.) = Azonos: C 1274/1903. sz- (a v- az által, h. mint háztartással foglalkozó nő, egy közönséges használatban levő konyhakést felkapva, fenyegette, veszélyesen a hat- közegeket, felfegyverkezettnek nem tekinthető, mert egy közhasználatra szolgáló házi eszköz fegyvert rendszerint nem képez)="- Ellenkező: C- 4022/1897. sz. (a fenyegetés, illetve erőszak veszélyes voltára hézve teljesen közömbös, vájjon a hat- e- e.-ot az illető v- olyan fegyverrel követte-e el, mely véletlenül nála volt, vagy olyannal, melyet egyenesen e czélbó1 vett magához). 703. C: Mikor a Btk. 168. §^a a büntetendő cselekménynek «fegyveresen» elkövetését oly minősitő körülményül jelöli meg és emeli ki, melynek fenforgása esetében a kiszabható büntetést jelentékeny mértékben súlyosítja: a törvényhozó «fegyver» fogalma alatt nem érthette tágas értelemben mindazon ingó dolgokat, melyek támadásra vagy védelemre használva, testi sértés s esetleg halál okozására is alkalmasak lehetnek, hanem a «fegyver» fogalmát csak műszaki értelemben kellett hogy vegye, vagyis az alatt oly fegyvereket ért, melyek egyenesen azon czélra készíttettek, hogy rendeltetésszerüleg támadásra vagy védelemre használva, testi sértés előidézésére szolgáljanak; a fejsze vagy balta pedig nem tartozik ezen eszközök közé. (1899. szept. 26. 11973/1898. sz.) Hatóság elleni erőszak mellékbüntetése. 160. §. 704. C.: Ha a hatóság elleni erőszakot a bíróság vétségnek minősiti, a mellékbüntetést alkalmazni nem lehet. (1899. nov. 7. 4490. sz.) =•'•" Állandó gyakorlatA gyülekezet fogalma. 171. §. 705. C: Midőn a pandúrok korcsmai verekedésért több egyént az enyingi szolgabíróhoz kisértek, az utczán összesereglett nagy néptömeg között vádlott azt kiáltotta: «el kell venni a pandúroktól a puskát és üssük agyon őket!» Tekintve azonban, hogy egy ilyen, csupán kíváncsiságból létrejött utczai csoportosulás a Btk. 171. §-a szerinti gyülekezet fogalmával nem azonos, vádlott felmentendő volt. (1884. máj. 62422. sz.) —- Azonos: C- 4167/1882. sz- (a v- a képviselőválasztásról hazatérőben az utón L. K. községi tanítót a miatt, mert kormánypárti jelöltre Szavazott, szerbek árulójának nevezte s a magyarokat ocsmányul szidta; fölmentetett, mert a cselekményt nem a Btk- 171. §-ába meghatározott módon követte el, — 2769/1884- sz. (v- a magyar nemzet és az ország kormánya és hatóságai ellen intézett sértő kifejezéseket korcsmában, ivás közben, kevés számú személy jelenlétében használván, jelen esetben a ;<gyülekezet» fogalmának megfelelő számú személyek együttléte nem forog fenn), — G- 1956/1885-