Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

72 Btk. 70. §. közül legalább egyet azon tudattal foganatosít, hogy a többi Ismérv társa által foganatosíttatván, a büntetendő cselekmény e közös cselekvés által, minden ismérvei szerint végrehajtatik: ezen közreműködők mindegyike tettestárs és nem segéd. (1881. évi 12375. sz.) = Azonos: C. 8330/1887. síz. (v.-ak mindketten súlyos testi sértést okoztak). — C. 8791/1889. sz. (v.-ak közös elhatározással közösen támadták meg s bántalmazták a s(értettet), — C. 203/1890. sz. (v.-ak tartották a sértettet, mig társuk ütötte is azután is rugdosták), — C. 6319/1900. sz. (v.-ak egyike súlyos, a másik könnyű testi sértést okozó ütést intézett), •— iC. 5530/1903. sz. (a ki sértettet lefogva tartja, mig társa bántalmazza, a testi sértésben bűnsegéd). = Ellenkező : C. 10,121/1883. »z. — A iudicatura túlnyomóan az utóbbi álláspontot követi. 232. C: Minthogy az orvosi vélemény szerint a M. I.-en észlelt négy rendbeli testi sértés, ezeknek összehatásánál fogva képez súlyos testi sértést, és minthogy e szerint mindegyik tettes, a ki ezen összehatást okozott sértések egyikét elkövette, az együttes eredménynek, vagyis a súlyos testi sértés bűntettének okozója; minthogy továbbá vádlottak mindhárman és csak ők vettek részt M. I. bántalmazásában és e szerint csakis ők tettesei az összhatásukban súlyos testi sértést képező bűntettnek: ezen okoknál fogva a vádbeli cselekmény, nem a Btk. 308., hanem 301. §-a szerint minősülő súlyos testi sértés bűntettét képezi. (1882. máj. 30. 12445/81. sz.) = Azonos: C. 7922/1886. sz. (v.-ak sértetten vasjáromsdöggel egyenként is 20 napot meghaladó sérüléseket okoztak), — C. 5119/1892. sz. (a bántalmazásban mindhárom v. közreműködött). 233- M. M. és T. J. vádlottak Cs. G.-nek megverését elhatározták. T. J. Cs- G-t pofon ütötte, miért őt Cs- G. a szobából kilökte, s ott ugy vágta pofon, hogy földre esett; ekkor M- M. a konyhából kiugrott, botjával hátulról Cs- G-t ugy vágta fejbe, hogy az földre bukott, mire T- J. őt késsel megszúrta. A botütés Cs. G-nek halálát okozta, a késszurás 20 napon belül gyógyuló sérülésnek minősíttetett. Az alsóbiróságok M- M-t a 306. §. alapján, T. J-t csak súlyos testi sértés vétsége miatt ítélték el C: T. J. vádlotit a Btk. 306. §-ába ütköző halált okozott súlyos testi sértés bűntettében a Btk. 70. §-a alapján mint társtettes bűnösnek nyilvánitta tik. A fenti tényállás szerint M. M. a halált okozott súlyos testi sértést, a két vádlott együttes cselekvése közben követvén el, T. J.-t az együttes támadásból származott következményért büntetőjogi felelősség épen ugy terheli, mint M. M.-t, miért is őt a Btk. 70. §-a alapján, mint társtettest kellett elitélni. (1887. okt. 7. 4462. sz.) — Ellenkező: C. 4746/1892. sz. (v.-ak együtt és közösen bántalmazták a sértettet, kinek halálát azonban csak az egyik vádlottól ejtett szúrás okozta). 234. C: A Btk. 70. §-a csak akkor van kizárva, ha többen, minden előleges összebeszélés nélkül, mintegy a pillanat ingerültségének ősz-