Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 359. §. 717 volna: ennélfogva vádlott cselekményében, mely szerint a telkén levő kerítést és fákat az árverés előtt elvitte: a Btk. 359. §-ába ütköző sikkasztásnak tekintendő vétség tényálladéka megállapítható nem lévén, őt a vád alól felmenteni kellett. C: Hh. (1898. szept. 9. 5986.) = Ellenkezők: a 2056. és 2057. sz. esetek. 2069. C: D. I. vádlott az ellene foganatosított bírósági végrehajtás alkalmával, a foglalási jegyzőkönyvből is kitetszően nem volt otthon. 0 tehát a lefoglalt ingóságok elidegenítésének büntetőjogi következményeire az alkalommal nem is volt figyelmeztethető. A foglalási jegyzőkönyvben minid a mellett az áll, hogy a lefoglalt és zár alá vett ingóságok elidegenítésének büntetőjogi következményeire maga az alperes vagyis maga D. J. vádlott lett figyelmeztetve, holott ez a íennebbiek szerint nyilvános valótlanság. A foglalási jegyzőkönyvben nincs említés arról, hogy az előbb érintett büntetőjogi következményekre legalább a vádlott felesége, aki akkor otthon volt, figyelmeztetve lett volna. A Btk. 359. §-ában meghatározott sikkasztás fenforgása csak az esetben állapitható meg, ha a vádlott, vagy legalább a házanépének valamelyik tagja a lefoglalt tárgyak elidegenítésének büntetőjogi következményeire figyelmeztetve lett; ennek megtörténte pedig jelen esetben a fennebb előadottakból kitetszően meg nem állapitható: D. I. vádlott felmentetik. (1899. márcz. 7. 5854.) = Azonos: C. 1887. ápr. 6. 8847/1886. C. 1888. jan. 20., 4257/1887., C. 1889. febr. 27. 168., C. 1892. máj. 31. 4756. (A Btk. 359. §-ában megvhatározott büntetendő cselekmény tényálladéka csak akkor forog fenn, ha la végrehajtást szenvedő az elidegenítés törvényszerű következményeire való figyelmeztetés folytán — kifejezetten vagy hallgatólag — elvállalta azon kötelezettséget, hogy a nála hagyott dolgokat nem kizárólag az ő, hanem egy másik személy, vagyis a végrehajtató érdekében fentartani és megőrizni fogja.») ~ C. 1892. ápr. 21. 2785., C. 1892. jun. 11. 2007. 2070. C: Ha való volna is, hogy a 29—30. tétel alatt összeirt ingóságok a végrehajtási jegyzőkönyvbe ennek a sértett fél által történt aláírása után írattak be; ez a körülmény, minthogy a foglalás tényleg eszközöltetett, a végrehajtási jegyzőkönyvnek erre vonatkozó tartalma tehát a valóságnak megfelel, az emiitett jegyzőkönyv hamis voltát meg nem állapítja. (1899. ápr. 7., 2623.) 2071. C: A W. M.-nál foganatosított végrehajtás alkalmával a lefoglalt borok minősége nem lett a szokásos próba (Ízlelés) utján mégállapitva, hanem csak látás, és a vádlott által felmutatott faktúrák alapján olykép, hogy a kibugyogó folyadékot megszagolták és ilykép határoztatott meg a bor minősége. Ez az eljárás egyáltalában nem alkalmas arra, hogy a zár alá vett bornak a foglalási jegyzőkönyvben leirt és vádlott által tagadott minősége meghatározottnak vétessék és így nem állapitható meg az sem, hogy vádlott a bort rosszabb minőségűvel cserélvén ki, a zár alá vett tárgyakon a Btk. 355. §-ában felsorolt