Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

714 Btk. 359. §. Pestvidéki tsz.: A fentebb körülirt tárgyak az ingatlannak berendezési, illetve felszerelési tárgyai voltak. A szobákban felállított két cserépkályhára udvaron levő léczkeritésre nézve, melynek faoszlopai a földbe leásva voltak, bioznyitva van, hogy az ingatlannal egyesítve is voltak. Azok tehát az ingatlan értékét fokozó tartozékoknak tekintendők. Az által, hogy az ingatlanra a végrehajtási zálogjog bekebeleztetett és a végrehajtási árverés is feljegyeztetett: a ház, udvar és kert a tartozékokkal együtt birói zár alá helyeztettek és ettől fogva vádlottnak nem állott jogában azoknak az állagán értékcsökkentő változásokat tenni. Vádlottnak még az esetben sem állott volna jogában a jelzett tárgyakat elidegeníteni, hia azokat, mint állítja, különálló ingóságoknak tekintette, mert a Btk. 386. §-a értelmében ily értéktárgyaknak a bekövetkező végrehajtás előli elidegenítése is tiltva van. Vádlott a Btk. 359. §. alá eső sikkasztás vétségében bűnös. Bpesti T.: Hh. C: Hh. (1896. szept. 30. 11171.) ~ Azonos: Midőn vádlott az árverési hirdetmény kézhezvétele után a ház tetejét leszedte s elhordta, a szőlő-ültetvényt kiszedte s elvitte és a növendék-iákat is kivágván, elszállította (C. 1898. decz. 13. 2077.). = Ellenkező e 2056. és 2057. esettel a 2068. eset. 2058. G: Vádlott a hitelezője javára bírói végrehajtás utján lefoglalt követelése iránt a maga adósával kiegyezvén és a végkielétésül kikötött 8000 frtnyi összeget felvévén, a lefoglalt követelést helyettesítő pénzt elköltötte, anélkül, hogy hitelezőjét kielégítette volna. E tett bűncselekmény tényálladékát állapítja meg, jelesen a Btk. 359. §-ába ütközik. (1902. jun. 16. 5721.) A foglaltató hatóság és a foglalás jogalapja. 2059. Bpesti T.: A Btk. 359. §-a nem csupán a hitelező zálogjogát védi, tehát nem csupán oly tárgyak eltulajdonítását bünteti, amelyek a magánjogi igények biztosítására szolgálnak, hanem általában minden a bíróság, vagy hatóság által zár alá vett dolog eltulajnitását büntetendő cselekménynek nyilvánítja. G: Hh. (1894. jun. 15. 316.) 2060. Bpesti T.: Vádlottak ingóságainak összeírását és zár alá vételét a m. kir. belügyminisztérium rendelete folytán közigazgatási hatóság foganatosította. Ennek az összeírásnak és zár alá vételnek más jogi értelme nem lehetett, mint az, hogy vádlottakat azá ellenük folyamatba teendő bűnvádi eljárás alatt az ingóságaikkal való rendelkezés jogát és lehetőségétől megfőszsza a czélból, hogy' a sértett felek1 aziokbfóil a terheltek elitélése és kártérítési igényeiknek bűnvádi uton való megítélésé után kielégítést nyerhessenek. Vádlottak elkn a bűnvádi eljárást csalás büntette miatt folyamatba is tették, de azt a tsz. most megvizsgált Ítéletének jogerős részével meg is szüntette.' Ha tehát az ingók mind'megvolnának, azokat most zár alól fel kellene oldani, mert a bíróság bün-