Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

708 Btk. 355. §. hosszabbítási váltókat pedig, mintha azok önálló külön tartozásról szólottak volna, sizintén leszámitoltatta s aziok értékét felvette és saját czéljaira felhasználta. Azokkal tehát a meghatározott rendeltetéstől eltérőleg jogtalanul mint sajátjával rendelkezett. Ezekhez képest a Btk. 355. és 356. §§-ai alá eső sikkasztás büntette miatt vád alá helyeztetett (1897. ápr. 7. 1658.) 2036. D. J. vádlott, tartozásai fejében átadott az A. H. S. czégnek egy •elfogadmányával ellátott 179 frtos váltót. Ezt a czég tovább forgatta. A lejárat közeledtekor a czég a vádlottól értesülvén arról, hogy az mint elfogadó a váltót beváltani nem lesz képes, nehogy e miatt a bzéíg, mint váltókötelezett, kellemetlenségbe jöjjön, és hogy vádlottnak, mint elfogadónak a váltó beváltását lehetővé tegye és megkönnyítse, abból a czélból küldött D. J. vádlottnak 100 frtot, hogy ez azt az összeget a magáéból még hozzáadandó összeggel együtt — a lejáratkor a váltó beváltására fordítsa. Vádlott a 100 frtot elhasználta a. saját czéljaira. A váltót nem fizette ki. K a s s a i T.: Abból, hogy (sértett) a 100 írtról egy váltóelfogadvány aláírását is kérte a vádlottól, még nem következik az, hogy a 100 frtot rendelkezés1, jogának fentartása nélkül pusztán hitelezési czélzattal a vádlott tulajdonába és szabad rendelkezési jogába átbocsátótta volna. Rendelkezési jogát akkor, mikor a levélben megjelölte, hogy a 100 frt hová lesz fordítandó, világosan fentartotta. Lélektanilag fel sem tehető, hogy a káros czég pusztán ujabb hitelezési ügylet létrehozása czéljából küldött a vádlottnak 100 frtot, akkor, a midőn vele szemben korábbi kötelezettségeit teljesíteni nem volt képes és erről őt, mint hitelezőt értesítette is. D. J. vádlott bűnös a Btk. 355. §-ába ütköző és a 356. §. szerint minősülő sikkasztás vétségében. C: Hh. (1899. jan. 17. 3517/98.) 2037. C: A sértettek oly rendelkezéssel adták át a váltót K. vádlottnak, hogy azt leszámitoltatván, a pénzt nekik adja ki. A váltó nem ment át a vádlott tulajdonába, hanem az reá, mint megbízottra nézve, idegen dolog volt. A váltóval, illetőleg annak értékével, mint sajátjával való rendelkezése tehát magában foglalja a Btk. 355. §-ában meghatározott sikkasztás tényálladékát. (1900. okt. 25. 9803.) = Azonos: C. 1894. márcz. 19. 2201. Vagyoni haszon és kár a sikkasztásnál; a kár megtérítése; súlyosító körülmények. 2038. Vádlott, mint bankár, sértett féltől 3800 frtot vett át azon czélból, hogy ez az összeg fedezetül szolgáljon a sértett fél által a vádlott közvetítése mellett eszközlendő tőzsdejátéknál. Vádlott a fedezetül kapott pénzt saját czéljaira fordítván, sértett félnek követelése fejében váltókat adott, melyek azonban behajthatlanok voltak. C: Vádlott ezen ténykedésében a sikkasztás büntette fenforog és nem fektethető suly arra, hogy a sértett fél fedezeti váltót fogadott el, mert a sikkasztás a nyert pénznek rendeltetésellenes felhasználásával be